Enni kell…

Hazaérsz az üres lakásba, fáradtam, végre, hogy itthon vagy!, de akkor még semmi…

Ez a nap is eltelt…

Lepakolsz, szusszansz egyet, végiggondolod, mit is kéne ma még csinálni, levetkőzöl, esetleg elnyúlsz a fotelben, de még akkor is: semmi.

Megmelegíted az ennivalódat, megterítesz.

No, akkor már szorítani kezd valami.

Kezd elszorulni a torkod….

Leülsz az asztalhoz, leülsz az asztal egyik végébe és akkor…. Akkor felnézel a tányérodból, nézed az asztal másik végét és… és meglátod, mintha még nem láttad volna, hogy a szék üres.

Üres…, most is üres. Már két hónap telt el, de most egyszerre ráébredsz, hogy ezután ez már mindig így lesz. Egyedül ülsz az asztalnál…

Mert aki ott ült veled szemben, nincs többé!

Nincs többé!!!

(Istenem, ez a két szó is csak olyan, mint a többi… Ki tette ezt velük, ezzel a két szóval, hogy ennyire bántani tudjanak??!!)

Nincs többé, akivel annyi éven át ültél az asztalnál, akivel ültetek először ketten, aztán már a gyerekekkel.

Magad maradtál…

Akkor a gyomrod hirtelen összeszorul, elerednek a könnyeid… és hajtogatod magadban: mindig így lesz…., nincs mit tenni, mindig így lesz…, nem jön vissza többé.

Nem jöhet vissza többé…

De enni kell, egyedül is enni kell, ha élni akarsz. Le kell nyelni azt a pár falatot, nem kell átnézni az asztal másik oldalára, le kell nyelni….

Le kell nyelni, jár az a kis öröm, segít az a néhány falat, segít majd az idő.

Segít majd az idő?

Enni kell…

Enni kell!

Nem kell átnézni az asztal üres végére…
Pete Margit
Author: Pete Margit

Pete Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Pete Margit a születési nevem, írásaimat ezen a néven teszem közzé. Lakóhelyem Polgár. Valójában minden életkoromban foglalkoztam írással, eleinte leginkább az „asztalfióknak” írtam. Családfakutatás után kezdtem el rendszeresen írni. Először családunk sorstörténeteit vetettem papírra, saját célra. Amióta életkörülményeim lehetővé teszik – régóta egyedül élek -, egyre gyakrabban írok, mostanában leginkább verseket. 2008-tól jelentek meg írásaim, először az Accordia kiadó antológiáiban, később a Poet internetes versoldal kiadványaiban. Verseimet a Poet.hu-n, és a Facebookon publikálom. Verseimmel többször sikeresen szerepeltem helyi versíró pályázatokon. Alkotásaim több alkalommal elhangzottak különböző rendezvényeken, és megjelentek helyi újságokban is. Az utóbbi időben főleg gyermekverseket írok, számomra is rejtélyes indíttatásból. (2012-ben, egy országos gyerekvers-pályázaton 3. helyezést ért el egyik mondókám (Napsoroló mondóka). Gyermekverseimre, helyben kiírt rajzpályázaton, kisiskolások készítettek rajzokat. Ezeket a 2020-ban, az Irodalmi Rádiónál megjelenő kötetemhez szeretném felhasználni. A gyerekeknek szóló verseimnél arra törekszem, hogy dallamossággal, humorral, érdekes „történésekkel” ébren tartsam a fiatal korosztály figyelmét. Szókincsüket verseim által próbálom gyarapítani. Kicsiknek szóló alkotásaimat unokáimon, és a környezetemben élő emberpalántákon tesztelem. Kedvelem a nyelvi játékokat, szójátékokat, felnőtteknek és gyerekeknek írt verseimben egyaránt. Szeretem a humort, és az életet – ahogy telnek az évek, egyre jobban. Saját magam alkotta mottóm: Ha írni akarsz élj,...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rózsa Iván: Semmelweis Ignác

Rózsa Iván: Semmelweis Ignác Döblingbe került Az anyák megmentője: Ott agyonverték… Budakalász, 2022. augusztus 7. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Széchenyi István

Rózsa Iván: Széchenyi István Gyógyintézetben A legnagyobb magyar: még Itt is veszélyes… Budakalász, 2022. augusztus 7. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bódy Gábor

Rózsa Iván: Bódy Gábor Két gyermeked volt, Nyugaton is siker várt: Mi vitt volna rá? Budakalász, 2022. augusztus 7. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bada “Dada” Tibor

Rózsa Iván: Bada „Dada” Tibor (Haiku-lánc) Nem volt átmenet: Tök őrültnek tartottak, Vagy épp zseninek… Nincs kompromisszum: Komolytalan magad is Komolyan vetted. Túl jól sikerült

Teljes bejegyzés »

Mi táncunk

Mi táncunk. /Veszprém emlékére/ Írta: Egyed-Husti Boglárka A Margit romoknál rám nézett és megfogta hirtelen az ujjaimat. „Szabad egy táncra?” -kérdezte és én némán bólintottam.

Teljes bejegyzés »