Vers klub

Fülünket hegyezve ülünk a kis asztal körül,

szívünk-lelkünk kitárva,

s ha belekortyolunk a teánkba,

máris elkövetünk egy szentségtörést,

hisz K. Dorottya olvas fel épp.

 

Saját gondolatait önzetlen osztogatja,

szavait hol felsorakoztatja,

hol összeönti egy kupacba,

majd csettintve, könnyedén – ami az ifjúság sajátja –

mint szobrász a szobrot, versnek megformázza.

 

Ilyen egyszerűen. Neki ez ennyi.

Felrázza vele benső énemet,

ami amúgy is kétellyel teli.

Mitől megy neki ily könnyeden?

Nekem pedig mitől csiga módon, oly öregesen?

 

A válasz egyszerű, ő a fiatal. S míg olvas, azalatt

agysejtjeim száguldoznak, mint gyorsvonat.

Segíts! Találd már meg rá a legjobb kifejezést!

Az, hogy „művészi” ez itt nem elég. S hopp! Itt van

a nyelvemen, nem más ez, mint egy „magasabb röptű értelem”.

 

Saját szavait több mókás fintorral kíséri,

kicsit hadar, mint ki előbb akar a végére elérni,

aztán elhallgat, mosollyal körbenéz.

S bennem – rám nem jellemzően – minden elnémul.

Mi volt ez, mi ez az egész?

 

A kérdések egyre hangosabban teret követelnek,

saját gyűjtötte szókupacából, puzzleként,

hogy tudta összerakni e tiszta verset? Ki csomagolta neki

a hamubasült mellé az istenáldotta tehetséget?

Végre felvillan a fény a gyötört agysejtjeimnek:

 

hisz ezt hívják költészetnek.

 

G. Nagy Éva
Author: G. Nagy Éva

G. Nagy Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Mint tudjuk az életünk útján mindig változunk. Jelenleg ez vagyok én, röviden:"Nagymamaként, mégis teljes vitalitással élem az életem. Erőm a tengerrel mérhető, a jövőbe vetett hitem óceánnyi, szeretetem végtelen. Egy 10 éves Csillagszemű, egy 7 éves Kópé, egy 5 éves Pillangó és egy 2 éves Babszem a szemem fénye. Nyugdíjasként, az életemmel és a világgal kibékülve élem napjaimat, szintén nyugdíjas, - de nem öreg - férjemmel. Lányom, fiam szerető társukkal már befutottak a karrier útján. Messze élnek tőlünk, de a távolság legyőzhető. Nagymamaként 10 éve építgetem én is a magam nagymamai-karrierjét, ami ugye sosem késő. Még csak 5 éve, hogy a Teremtő elkezdett rám felfigyelni, és hogy legyen mivel megajándékozni az unokáimat, küldi a meséket, verseket. Nekem csak le kell írnom."

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

ELILLANT BARÁTSÁG

Rég nem jártam erre, aminek oka abban keresendő, hogy nem igazán voltak új írásaim. Szerencsére ez a tél számomra elég termékenyen telt, ami az írást illeti. A közeljövőben tehát több írásomat is szeretném veletek megosztani. Az elillant barátság című novellám zömében valós alapokon nyugszik. Fogadjátok szeretettel kis művemet, amihez nagyon jó szórakozást kívánok hozzá!

Teljes bejegyzés »

Az emberi gyarlóságok

Az emberi gyarlóságok Gyűlölet Ha testét, lelkét átjárja a gyűlölet csak rövid ideig tud örülni, De végtelen képessége van a fájdalom okozáshoz, mit korlátlanul bír

Teljes bejegyzés »

Hírösszefoglaló – 2024. február 29.

Kedves Alkotótársunk! Ebben a cikkben összegezzük a szerkesztőségünk háza táján történt februári eseményeket. AZ ÉV TRUBADÚRJAI 2024. 2024. február 3-án kihirdettük idei szerelmes vers versenyünk

Teljes bejegyzés »

Embernek maradni

Embernek maradni   Világegyetem gyönyörű földgolyóján, harcok dúlnak vízen, földön és az égen, ádáz küzdelem folyik sok csatatéren, pokolnak tüze ég az élet bolygóján.  

Teljes bejegyzés »

A fény útja

A hit ereje   Az Isten házában égi fényben csillog az oltár ragyog a mennyezet az orgonaszó gyógyít a szentelt víz tiszta forrás a padokból

Teljes bejegyzés »