Fellegek mérge

Lármát csap, gyilkos szikrákat vet az égbolt,
jelenése rémísztő sötétkék színfolt.
A fekete torkát ördöggént kitátja.
borzasztóbb, mint a szellemek suhogása.
Uralma alá kebelezi a Földet,
az összes helyre fekete fátylat szövet.
Fénytelenné válik a nagy tömörület,
mi több, a csillagok is elmenekültek.
Az orkán kiszakította a víztartályt,
az ár gőzmozdonyként vágtat, nincs akadály.
Magával ráncigál minden mozdíthatót,
olyan könnyen, mint gyermek a papírhajót.
Élőlény előle nem menekülhet el
kelti lelkükben a rémes rémületet.
-Jaj, hová tűntek el most az őrangyalok,
nincsenek sehol a világos ablakok!
Feltornyosul a lélekben a félelem.
Vajon mi az a bűn, mit elkövethettem?
Mi véget tarol a talajon sorscsapás?
Köztünk jár, mint a kerülhetetlen „kaszás”.
Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kóbor

Kóbor Gyönyörű napsütéses reggel. Eső utáni felfrissülés. Ilyenkor minden az újrakezdésről szól, a szabadon lélegzésről. Turbékolva köszöntik a galambok az ébredőket, biztatva arra, hogy az

Teljes bejegyzés »

Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

A Nyár követelte

Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette.

Teljes bejegyzés »

A kopasz birka

* Volt is meg nem is, jobbra is meg balra is, egy bokor alól csendes hüppögés, szipákolás, sírás hallatszott. Késő őszre járt az idő, hűvös

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Lustaság

Rózsa Iván: Lustaság „Jeder normaler Mensch ist faul!” – szokta mondogatni Arnold Meier, német barátunk. Vagyis: „Minden normális ember lusta!” Én sem vagyok rest olykor

Teljes bejegyzés »