Úttalan utakon

Úttalan utakon

Úttalan utakon járok,
Megbotlok, majd felállok
A lefagyott jeges úton
Segítségért kiáltok
Sarki szél csap szemembe
Már az orromig sem látok
A természet légvétele leállt
Az eltévedt ember
Úgy érzékeli egy
Elátkozott világban jár
Ez a szomorú téli hangulat
Uralja a ma emberének
Szívét és magányos lelkét
Mert tetszhalottá
Vált az emberi gondolat
Hol maradt a hit remény
Hol maradt a szeretet
Zsákba vartak ifjú titanok
Hogy gátlástalanul
Tapossanak az elfáradt lelkekbe
Hogy a jégcsapok feloldása után
Hatalmukba ejthessék
Egóik nagy büszkeséggel
Isten képébe rejthessék.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rácsok világa

A rácsok világa visszaköszön, rátelepszik a lelkünkre újra meg újra. Elfeledtük, elfeledtetik, milyen érzés, függetlennek lenni, szabadulva. Author: Sáfrány János Kaposváron születtem, 5 éves koromig

Teljes bejegyzés »

Semmi

Semmiben ülni, mindenség közepén. Képet festeni, az álmok kék egén.   Fejest ugrani, az őrjítő vágyba. Tabut dönteni, végre valahára.   A tejútrendszert hagyni el,

Teljes bejegyzés »

Magyar szívem

Edit Szabó : Magyar szívem Magyar szívemben lüktet az ér, kicsi hazámért forrong a vér, megtennék érette annyi mindent, feledni nem lehet ezt a hitet.

Teljes bejegyzés »
Netkötet
Fehér Tímea

Szívverések árnyékában

  Az éj feszül fölénk, mint rozsdás szög a falra,mozdulatlan terek közt vonul a csend,mintha a lét maga szunnyadna rajta,s csak szívveréseink léteznek idebent. Az

Teljes bejegyzés »
Versek
Szegedi Viktória

Meddig?

  Meddig leszel még önmagad rabja, Ki a pofonokat mindig kapja? Meddig leszel még hibás mindenért, Ki a hibás mindezért? Meddig okolod még magadat, Ki

Teljes bejegyzés »
Versek
Szegedi Viktória

Fájdalom

Fájdalom minden perc, hogy nem vagy már velem Fájdalom minden perc, mit nem élhetek meg veled! Búcsú nélkül hagytad el ezt a világot Sírodra lányaid

Teljes bejegyzés »