Haiku versek a kávéról

Hajnali mámor

Ében pillanat.
Fekete csókja oldja
az új ráncokat.

Pörkölt áldás

Forró akarat.
Könnyű, bársony gőz alatt
aranyhab szalad.

A lángvirág

Izzó holdvilág.
Testéből tűz fakad, mely
benned ég tovább.

Nagy Imre
Author: Nagy Imre

Nagy Imre az Irodalmi Rádió szerzője Iskolák Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa (1998-2002) Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezettudós szak 1 év, Sopron (2002-2003) nappali tagozat Nyugat Magyarországi Egyetem Gazdasági Informatika szak 5 év, Sopron (2003-2008) nappali tagozat Rövid önéletrajz Tanulmányaimat 2008 Júniusában fejeztem be. Okleveles Gazdasági informatikus diplomát kaptam. Ezután programozóként helyezkedetem el, és az óta is ebből élek. Bár az irodalom mindig is érdekelt, és tizenhat éves korom óta alkotok, a versírást komolyabban csak 2014 márciusában kezdtem el. Azóta tizenöt alkalommal publikálták a munkáimat. Az elmúlt évek során többször szerepeltem különböző városi antológiában, országos kiadványokban, közel negyven versemmel. Az írással töltött évek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy folyamatosan képezzem magamat, és javítsam a már meglévő munkáimat. S remélem, majd engedik a szavak, hogy az eszközük legyek! Bemutatkozás Egész életemben jellemző volt rám egyfajta kettősség. Egyrészt a számok, az algoritmusok, a gépek, egyszóval a mai világ megszállottja vagyok, másrészt mindig is érdekelt a történelem, az irodalom, melyek a társadalom és a lélek ok-okozati összefüggéseit próbálják feltérképezni. Mindkét világ elkápráztatott! Igen ám, de bennem ez a két világ ellensége egymásnak. Én pedig hol az egyik, hol a másik oldalon harcolok, de mindkettőben őrlődök, és csak kérdéseket találok. Valaki a tettekbe fojtja bizonytalanságát, más az italért...

Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Pálovics János

Te lettél

Te lettél a minden! Te lettél a remény! A tündöklő napfény a mindennapok egén!   Egy társ. Egy barát. Egy biztos támasz. A múltam fájó

Teljes bejegyzés »

Gyengédség, vers

Gyengédség Szeretem a lágy, gyengéd dolgokat Lépni halkan, finoman Nem megfogni, megragadni inkább csak érinteni Nem mondani inkább gondolni Nem kiabálni csak suttogni Nem veszekedni

Teljes bejegyzés »
Versek
Ónadi Krisztina

Vasárnap ébredés

A pillanat már elsuhant, És lassan-lassan este van… De remélem lesz még ilyen, Békésen ébredő vasárnap reggelem. Vasárnapi ébredés Felébredek. Még teljes a sötétség, s

Teljes bejegyzés »

Az utolsó karácsonyi csoda

Zaj. Nehéz, fáradt léptek csoszogása hallatszott a konyha felől. Felriadt, az ajtó felé fordította fejét. A mosogató feletti ledizzó égett, halvány fénye végigfestette a lépések

Teljes bejegyzés »

Belé vakultam (Bár lennék)

Belé vakultam (Bár lennék)   Most lennék csak igazán, Életvonal tenyerén; S nyújtózkodnék rajta, Az örökké való éjjelén.   Lennék… Ajkai közt a hang; Mely

Teljes bejegyzés »
Versek
Berecz Klaudia

Amikor végleg itt hagytál

Remélem olvasod ezt Hiszem, hogy eljut hozzád Ma is rengeteget gondolok rád S ami történt még mindig nagyon fáj.   Egyszercsak jött az értesítés Az

Teljes bejegyzés »