A Hold és a pipacsok (Endymion álma)

A Hold és a pipacsok ( Endymion álma)

 

Kaszált rét felett,

Kócosan kelt fel a szép Hold.

Rőt pipacsok között

Vörösre csókoltuk egymást.

Megtelt lassan fénnyel

A föld, köröttünk a tájék,

És míg szemben álltunk

Szerelmünk pirulta a rét.

Égő hátam mögött,

Már Afrodité mosolygott,

Hermész vitte a hírt,

Hogy ma ilyen csoda járt.

 

Fekete virágfej-

Integető sötét árnykép,

Emelkedik a Hold-

Megrövidül minden árnyék.

Nesztelen körvonal

Fut gabona táblák hátán

Keresem a Vénuszt,

Talán ő még hazatalált…

Fehér a Hold bőre,

Olyan éles tőle a fény…

Ölel-e újra holnap,

Viszonozza ismét csókom?

Oly magasan sétál,

De ő is csak egyedül járkál…

 

„Kedvesem, így félek,

Hogy elnyel minket az éjjel.

Keljünk kicsit később,

Ringassuk álomba egymást,

Szűnjön minden zsongás.

Meztelen fényünkben fürdik

Így, a lenti világ.”

2021. 05. 26-27.

 

 

 

 

 

Simon Farkas
Author: Simon Farkas

Simon Farkas az Irodalmi Rádió szerzője. Mikor minden Mikor már teljesen kétségbeejtő mindenÉs a levegő is fogytán van körülötted,Csak akkor jön néha egy zápor,Hogy lemossa legalább a tested,Hogy Előtte újra meztelenül állj. Mert egyedül hiába rakosgatsz tettet és szót,Egymásra téve is, csak rossz Bábel torony.Nem hogy az égig, a másik emberig sem ér.Látod a lomokból épült százféle tornyot.És a te bástyád, végvárad az egyik itteni állás. Csupasz tornyok merednek az égre,Mint az ég felé kiáltott százféle átok.És még ledönteni sem akarja ezeket senki.Csak éjjel tisztulunk meg néha,Ha az égi áldás csapkodva veri a testünk. Ilyenkor sírva, átkozva dicsérjük Őt,Aki tornyokba zárta a testünk…Máskor meg napot küld ránkÉs gyönge szellőt,Hogy könnyeink ők szárítsák föl. És árnyékot rajzolunk a földre mind,Ha körbe jár bennünket a fény,Messziről tán lassú társas táncnak tűnhet,Mert rövidül, forog és nyúlik az árnyunk,S a Másik árnyéka néha átsöpör rajtunk… S.F. 2013. július

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Sírok a fellegekben

Sírok a fellegekben Egyed-Husti Boglárka írása Hangtalan volt, minden előjel nélkül. Semmi sem készített fel erre se engem, se senki mást. Ott volt a szemünk

Teljes bejegyzés »

Sírni tudna

Sírni tudna Egyed-Husti Boglárka   Sírni tudna, hiszen tudja esélytelen. Ő ugyanis észre sem veszi. De Karin nem sír. Csak némán néz ki az ablakon

Teljes bejegyzés »

Sirály

Sirály. Írta: Egyed-Husti Boglárka Szárnyaival csapkodott az ég felé, de mivel megsérült így csak verdesett. Majd a szél fújta el egészen idáig. Bekötöttük a szárnyát,

Teljes bejegyzés »

Sellő

Sellő. Írta: Egyed-Husti Boglárka   Shidey a sellő már korán reggel ki úszott a partra, szereti nézni a napfelkeltét. Ilyenkor pár sirály is ott van

Teljes bejegyzés »

Sára

Sára Írta: Egyed-Husti Boglárka A kis szobában az ágyon ülök. Nagyon rosszul érzem magam, nem tudok aludni, ideges vagyok. Zoli itt hagyott, elment a barátaival

Teljes bejegyzés »

Sakk Játssz Ma

Sakk Játssz Ma Írta: Egyed-Husti Boglárka Az ablakon keresztül kintről lehetett hallani, hogy kopogtatta az eső az ajtót és a már eddig is tomboló szél

Teljes bejegyzés »