Együtt az úton

Együtt az úton

Ez egy varázslatos éjszaka,
elbűvöl a csendes éj zaja.

A telihold ragyog az égen,
tested csillog most a fényben.

Nézem a két szép szemed,
letépem a csillagokat neked.

Ajkadon a pír a pirkadat,
gyönyörű veled a virradat.

Elérkezett a nagy pillanat,
ragyog reánk a fényes nap.

Figyelem arcod varázsát,
a szerelem izzó parazsát.

Szagolom orrod jó illatát,
élvezem e hűsítő aromát.

Látok füleidben ékes ékszert,
gyönyör lüktet nem a kényszer.

Bámulom mind a két kebled,
blúzodban gömbölyű a lelked.

Hallom szíved dobbanását,
a szerelmi tűz lobbanását.

Érzem tested lágy rezgését,
tüdőd gyorsuló légzését.

Csípőd izgatóan mozog,
a világ körülöttünk forog.

Combjaidon a fényjelek,
valóság ez nem képzelet.

Bőrödön csillog a végtelen,
pillanat bűvöl el, ami féktelen.

Megérintem két karcsú vállad,
elindulsz én megyek utánad.

Kezeimet feléd nyújtom,
együtt megyünk az úton.

Csodálatos a végzetem,
nekem te vagy a mindenem.

Köszönet neked kedvesem,
életem a tiéd hű szerelmem.

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kicsiny falum KOSD

  A Naszály ölelésében megbújik egy falucska, ahol az estéknek még illata, a csendnek pedig dallama van. Kosd apró házikói között esténként ragyogó ablakok gyúlnak,

Teljes bejegyzés »

Önmagamtól messze

  Ne keress ott, ahol már nem vagyok. A tegnapok mögött, hol még egymásnak adtuk a holnapot.   Nem találsz mást, csak a székre dobott

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A szabadság törvénye

Nem a kövek emlékeznek, nem az utcák őrzik a nyomot. A szabadság mindig ott születik, ahol valaki nemet mondott. Volt, hogy puszta kézzel álltak vas

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Ismeretlen nyomokon

A hegygerinc szélén állt, alatta köd és rengeteg. Szürke ruhát öltött magára, hogy ne marjon bele a hideg. Valaha ő vezette őket, ismerte minden mozdulatukat.

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Az erdő szeme

Sokszor jártam a bükkösben, ahol köd terül el a sziklák között. Hallgattam a lombok neszét, míg alkony szállt a völgy fölött. A vadőr azt mondta

Teljes bejegyzés »