Az én egyetlen apukám
Reggel amikor elindul én még alszom,
ágyamhoz hajol és megcsókolja arcom.
Álmomban látom büszkén ott áll mellettem,
csillagokkal ragyog két szeme fölöttem.
Csak Ő tud őszintén igazán szeretni,
családjával együtt, kacagni, nevetni.
Édesapám Ő, aki fogja két kezem,
zsebkendőt nyújt felém, amikor könnyezem.
Istenünk nevét vele együtt imádom,
nincs jobb Apa nála ezen a világon.
Nappal dolgozik, pörög-forog serényen,
gyakran éjjel is, hogy családja megéljen.
Földi boldogságot hordoz két kezében,
fáradt, de Ő mégis megy Isten nevében.
Nem kell nekem barbi baba, kisautó,
este várom már, hogy nyíljon ki az ajtó.
Mikor betoppan a piciny kis lakásba,
megáll az idő szeretett otthonába.
Átölel engem, megfogja anyám kezét,
örökre lelkembe zárom Apám nevét.
Cserepka István
Author: Cserepka István
Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.
