Az utolsó óra

Az utolsó óra

Vijjogó szirénák, villódzó fények,
pislákoló, távozni készülő élet.
Lelkemből fakadó, néma sikoly,
mely kér, könyörög, parancsol.
Rám nézel, és tudom, nincs tovább,
nem küzdesz többé, belefáradtál.
Tekintetünk egymásba fonódva,
megérint a múlt csodás varázsa.

Csalogat, hívogat a sok szép emlék,
ám a jelen vasmarokkal szorít,
azt súgja, mindez csak kellék,
és mindenre ködfátylat borít.
Lassan felocsúdva érzékelem a valót.
pillantásod könyörög, esdekel,
a lélek itt már csak vesztegel,
nincs már több mondanivalód.

Ajkad már nem beszél, de simogat még szemed,
nem tehetek semmit, csak fogom a kezed,
és ezerszer elmondom, mennyire szeretlek,
milyen boldogság, hogy veled élhettem.

Szemedre lassan örök sötétség borul,
könnyeimet nyelve torkom összeszorul.
Hiába kértem, veszekedtem, vitáztam,
de a sors nem érez szánalmat irántam.
Csillag lettél a végtelen horizontján,
a lemenő nap vérvörös égboltján.
Nekem már csak a remény marad,
hogy egyszer egy másik világ visszaad.

2016.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kakaós lepény

Kakaós lepény. Emlékek íze. Nagymamám sütőjében gyakorta elnéztem az üvegen át, ahogy a ruganyos és mégis omlós tészta lassan felemelkedik a tepsiben. A vaníliás cukor

Teljes bejegyzés »

Pista emlékére

Még négy éves sem voltam, amikor elmentél… Édesanyánk mesélte, hogy nagyon szerettél.   Könnyek között olvasom az emlékezéseket. Mindenki jót ír rólad, emberit, nemeset.  

Teljes bejegyzés »

Lélektakaró-2.rész

Próbált rájönni, hogy vajon mi „rondíthatott” bele a csendbe. Talán egy kóbor állat ugorhatott rá a sóderrakás tetejére dobált deszkákra? Ekkor már jó ideje az

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

Szókaratés, a nagy filozófus tanácsot ad

A virágzó görög kereskedőváros, az oligarchák által irányított Miértlopolisz főterén, egy kiselejtezett hordóban élt a híres filozófus, Szókaratés. Messze földről jártak az öreg gondolkodóhoz az

Teljes bejegyzés »

Vukovári Panna | Dupla könyvbemutató

2023. november 27-én mutattuk be Vukovári Panna szerzőnk két új kötetét a Hadik Kávéházban. Örömünkre zsúfolásig megtelt az előadóterem, ahol a családtagok, barátok mellett szép

Teljes bejegyzés »

A konyhafőnök ajánlata

Kora délután volt. A rendezvényt öt órára hirdették meg, de sokan már négytől ott toporogtak, amikor kinyitották a különterem ajtaját. Az előtéri megőrzőbe értékes bundák

Teljes bejegyzés »