Azt hittem örökké tart

Azt hittem örökké tart…

Hosszú magányos estéken,
eszembe jut közelséged,
rohannék hozzád örömmel,
ha nem látnálak ködösen.

Jó hallani halk hangodat,
tűz gyúl szemedben pajkosan,
kitárulsz előttem, – rám vársz,
és most,- végre magadba zársz.

Érzem puha érintésed,
ruganyosságod dicsérem,
duruzsolsz nekem kedvesen,
csodás veled, így kettesben.

Néha tükröt tartasz elém,
visszapillantva van remény,
hogy élünk tovább boldogan,
nem hagyva soha romokat.

Sok szép év van már mögöttünk,
néha egymásnak könyörgünk,
simogatnám karcsú tested,
nem értve a hosszú csendet.

Időnként gyorsan felpörögsz,
szerezve egy kis örömöt,
rekedtes már a hangod is,
nem vagy már olyan agilis.

Eljött az idő válnunk kell,
régen voltál világmodell,
kérlek, hagyd most a könnyeket,
hallgassuk meg a bölcseket.

Tudnod kell, hogy szerettelek,
mióta felfedeztelek,
míg ez az érzés megmarad,
a találkozás elmarad.

Új szenvedély, ami lángol,
azért még néha hiányzol,
de feledtet a kényelem,
az ember mindig mérlegel.

Lesz, még aki téged kedvel,
hidd, el másoknak is tetszel,
tudom én voltam a komisz,
– száguldj tovább kicsi kocsim!

2018.06.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Bárban

Bárban   Minden alkalommal, amikor belépek a bárba, a problémáim, és az összes olyan gondolat, ami éjszakánként is képes ébren tartani, napközben pedig lehetetlenné teszi

Teljes bejegyzés »

A pad a tóparton

A pad a tóparton   A városi tópart délutáni fénye mindig aranyszínűre festette a vizet. Lilla gyakran járt ide tanulni, mert a hullámok halk csobogása

Teljes bejegyzés »

Álmodtam

Füstszínű szunnyadással ketyegnek a percek. Színes álmok gördülnek a homloklebenyre feszített vászonlepedőn. Hajnali harmatot csal homlokomra a felidézés. Nem maradt más, csak az emóció. Author:

Teljes bejegyzés »

Önző vágy 

Egy el nem múló érzés Ha szeretők lennénk, Elég lenne egyetlen ölelés, Hogy ne érezzük többé üresnek magunkat?   Vagy lehet, hogy ezt a magányt

Teljes bejegyzés »

Bújócska

próbálom megérteni: mit jelenthetsz nekem potenciálod levegőt ad, mi történik velem? poétikus gondolataim sorra nyelem pocsékolni rímeket rád – elment az eszem? pimaszságod szándékos, nem

Teljes bejegyzés »