Elfeledett világ
Hihetetlen szépség árad a tájból,
interjút készítek régi tanyákról,
a rozsdás szín alatt piheg az élet,
nézhetem a villás farkú fecskéket.
Kavargó köd, fátyolt sző a tó felett,
napkaréj a dombok közül kilesett,
idilli környezet, illatok, színek,
lám,- egy apró virág maradt meg dísznek.
Képzeletem szárnyain a jövő int,
a kristály kék ég vidáman rám kacsint,
kicsiny házikó, hol a kedves társ vár,
az otthon, a család, mint reménysugár.
Eltévedt szellő ébresztget szelíden,
békés a világ, lelkem csendesítem,
arany napsugár arcomon vándorol,
a szívem mélyén, ide kívánkozok.
Ahol az öreg fűzfa ad hűs árnyat,
hol a természet, maga a varázslat,
itt többé nem leszek örökös vándor,
de őrzöm a múltunk, leszek a pásztor.
2018.
Author: Kristófné Vidók Margit
Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.