A hétköznap is ünnep,
A veled töltött pillanat.
Nincsenek szerepek,
Megjátszott életek,
Mi vagyunk a nevetés,
Oly természetes,
A Te meg Én.
Nem börtön ez,
Nincsenek rácsaink,
Az élet öröme rádkacsint.
A csendben ülni szótlanul,
Érintem körbe ujjaid.
Látom, elmereng,
Gondok emésztik ,
Az elme partjait.
Néha mint hétköznapok,
Küzdő harcosa,
Megismerjük egymás kínjait.
A szerelem száguldó perceit,
A fent és lent közt,
Telnek napjaink.
Ha ébredünk,
Örülünk, hogy élhetünk.
Szélesre tárjuk ablakunk,
Virágzó kertünk az otthonunk.
Ezernyi szín, kéklő, szürke égbolt,
Festi napjaink.
A színes világhoz,
Szürkét így kever,
Mert az esőben is,érezni kell..
Az élet egyszerű,
Nem fekete, nem fehér,
S annyi az árnyalat,
Naponként festjük életünk,
Ez a jelen, a jövő, a holnapunk.
Author: Molnár Julianna
Molnár Julianna az Irodalmi Rádió szerzője. Születési és írói nevem: Molnár Julianna. Óvónőként dolgoztam 40 évig. Az őszinte gyermeki lélek szépségeit élhettem át. 2021 őszén egy csodálatos szerelem hatására az ihlet sugallata megérintett és megszülettek a versek, a szerelemről, szeretetről, a Duna part csodáiról, fákról, virágokról, hitről, reményről, Istenről. Pesterzsébeti közösség művészeti élete 13 éve az életem része. Eszes Zoltán festőművész barátommal közös kiállításunk: Társ-Művészet címmel június 03-tól 09. 24-ig volt látható. Verseimet Zoltán fotóival mutattuk be, a Csili Művelődési Központban. Sikeres pályázat eredményeként, az Arte Tenebrarum Kiadó, Könnyek tengere, Antológiában megjelent versem: Mosoly könnyei címen. Szinte naponta írok. Szeretnék verseimmel szeretetet ültetni az emberek szívébe, hogy érezzék nincsenek egyedül. Mert velük van a természet világa, az emberi közösség hite, reménye. Megtisztelő, hogy ajándékot kaptam az élettől. Köszönöm!