Lopott idő

Ellopom az időt, hogy több legyen,
A percekből óra legyen.
Ha velem vagy elrepül, mint a pillanat,
A csend ellepi a napokat.
A szerelem ideje végtelen,
Nincsenek órák, nincsenek másnapok,
Csak fénybe töltött nappalok

Velünk van az idő, a jelen pillanat,
Ülj ide mellém, öleld át a derekam.
Forog az óra körbejár, ne fürkészd a múltat,
Hisz messze jár.
Örülj a percnek, mely itt marad,
A tiéd a jelen, a jövő,, minden pillanat.

Molnár Julianna
Author: Molnár Julianna

Molnár Julianna az Irodalmi Rádió szerzője. Születési és írói nevem: Molnár Julianna. Óvónőként dolgoztam 40 évig. Az őszinte gyermeki lélek szépségeit élhettem át. 2021 őszén egy csodálatos szerelem hatására az ihlet sugallata megérintett és megszülettek a versek, a szerelemről, szeretetről, a Duna part csodáiról, fákról, virágokról, hitről, reményről, Istenről. Pesterzsébeti közösség művészeti élete 13 éve az életem része. Eszes Zoltán festőművész barátommal közös kiállításunk: Társ-Művészet címmel június 03-tól 09. 24-ig volt látható. Verseimet Zoltán fotóival mutattuk be, a Csili Művelődési Központban. Sikeres pályázat eredményeként, az Arte Tenebrarum Kiadó, Könnyek tengere, Antológiában megjelent versem: Mosoly könnyei címen. Szinte naponta írok. Szeretnék verseimmel szeretetet ültetni az emberek szívébe, hogy érezzék nincsenek egyedül. Mert velük van a természet világa, az emberi közösség hite, reménye. Megtisztelő, hogy ajándékot kaptam az élettől. Köszönöm!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem történik semmi

Ott ülök valahol, a parkban egy padon, nem történik semmi, lassan könnyem hullatom, előttem egy pár, kik csókot váltanak, eszembe jutottál, mikor még én csókoltalak,

Teljes bejegyzés »

Hadd éljek

Edit Szabó : Hadd éljek Engedd nekem még hadd éljek ! Hazánk gyönyörű kertjében, házunk szivárvány öleli, eső után ránk letekint. „Merre földeink terülnek”, kicsi

Teljes bejegyzés »

Az erdő titkai

Ősszel a Bakony a legcsodálatosabb. A fák roskadoznak a barna és a sárga levelek tömkelegétől. A nyílásokon bekandikáló napsugár diadalittasan világítja meg a színeket. Olyan

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

Menedék /csend-álomkép/

Adorján L. Zoé MENEDÉK A csend erdejében alattunk völgy terült, tejfehér ködben fürdött a táj, lassú eső szemerkélt. A pad várt ránk. Előbb leültem én,

Teljes bejegyzés »

Megyek feléd

Megyek feléd, napok, hónapok óta. Most, is, mint akkor, úgy jár az óra. Megyek feléd. Már nem számolom, hogy mióta pereg a homok ujjamon. Csak

Teljes bejegyzés »