Barátok

csendben ültek ketten a tengerparton
és előttük morajlott a víztömeg
a hullámok zenéje messze hallott
hangosak voltak, és kissé dühösek
 
de őket nem zavarta ez, csak ültek
és a kislány átkarolta barátját
tudták, vágyaik majd beteljesülnek
csak hinni kell… hisz nem veszti varázsát
 
ott ültek ketten, egymást átkarolva
messze a lemenő, fáradt napsugár 
morajlott a tenger, s vele dacolva
a kislány és a ló… ők, a furcsa pár
2021. július 5.
Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, ló és szabadtéri
Takács Mária
Author: Takács Mária

Takács Mária az Irodalmi Rádió szerzője.1955. január 4-én születtem, Budapesten.Mindig mosolygó, romantikus, háromszoros nagymama vagyok, aki lelkiekben még mindig a gyermekkorát éli.Édesapámat nagyon korán elvesztettem, hiánya a mai napig elkísért. De hiszem és vallom, hogy mindig lehet jobb, és jobb akkor is, ha néha-néha mély gödörben érezzük magunkat.Verseim alapjául az élet, a család, a szerelem, a természet, a társadalmi, szociális helyzetek és olyan megtörtént esetek szolgálnak, amelyekből valamilyen tanulság mindig levonható.Hiszek abban, hogy a mosoly az élet angyala, vele minden szebbé varázsolható.Fiatal koromban nagyon sok verset írtam, és egy hosszú szünet után ezt a hobbimat a nyugdíjba vonulásomkor újraélesztettem.Mindent szeretek kipróbálni, próbálkozásaim között szonettek, haikuk, tankák, apevák stb. is fellelhetők.Mostanában gyerekdalok írására adtam a fejem, egy kedvenc zenekarom felkérésére.Izgatottan nézek az első lemez megjelenése elé.A szomorú és komoly témájú verseken kívül szeretem a humoros írásokat. Életelemem a humor. Ahogy Louis Zamperini mondta: „A háború komoly dolog. Az élet is az. A nevetés segít átvészelni mindkettőt.”

Megosztás
Megosztás

4 válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Olvasópróba

A Píz! Narrátor Örzse és Pityu szomszédok. A Pitypang utcában laknak, egy palóc kis faluban az Ipoly közelében. Nagyon szép vidék ez. Viszont nagy hátrány,

Teljes bejegyzés »

Egy elremélt élet

Őszi eső tócsás, fáradt cseppje Hull s ázik, fázik a szegényebbje.   Mellkasán lyukas kardigán zihál, Talán feledt múltja már nem is fáj.   Elém

Teljes bejegyzés »

Az őszhöz

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék a mintegy

Teljes bejegyzés »

Már így szeretlek

Már így szeretlek, szeretetlen. Mosolyodon nyílt haragodban, Felragyogva még szemeidben. Eltűnök kihunyó csillagomban.   Már így szeretlek, tegnapunkban. Hervadt rózsaszirmok illatán, Itt maradtam én. Egymagunkban.

Teljes bejegyzés »

Vándorúton

Öt nyári-lúd pihent meg a tiszadobi holtág sűrű nádasában. Lassan esteledett, úgy döntöttek, ott töltik az éjszakát. Egyikük, Lille, későn, augusztus elején bújt ki a

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szervusztok, magyarok!

Rózsa Iván: Szervusztok, magyarok! Szervusztok szegény, balga, egymással összeugrasztott magyarok! „Mondjátok meg, hogy vagytok?! Vajon miről álmodtok és mi a vágyatok?” Olyan jól nem lehettek,

Teljes bejegyzés »