Kis elefánt és a hőség

iszonyú már ez a nagy hőség
szólt fáradtan a kis elefánt
talán nem lenne vakmerőség
felkeresni a sarki sárkányt
 
ki éjjel-nappal tüzet okád
felhevítve földet és eget
megperzseli a fát és mohát
felforralja tóban a vizet
 
de mit is beszélek, én balga
hiszen a sárkány nem létezik 
csak a nap tűzforró sugara
mitől úgy verejtékezik
 
de van erre bizony orvosság
csak ne legyél annyira lusta
nem is olyan nagy furfangosság
és kitalálni? bárki tudja
 
ez az út is odavezet, hisz
közel a folyó, hűs a habja…
és nem csak ormányát, hanem biz’
fejét is a folyóba dugja
2021. július 5.
Lehet, hogy egy kép erről: állat, szabadtéri és , szöveg, amely így szól: „Iszonyú ez a hőség!! EA”
Takács Mária
Author: Takács Mária

Takács Mária az Irodalmi Rádió szerzője.1955. január 4-én születtem, Budapesten.Mindig mosolygó, romantikus, háromszoros nagymama vagyok, aki lelkiekben még mindig a gyermekkorát éli.Édesapámat nagyon korán elvesztettem, hiánya a mai napig elkísért. De hiszem és vallom, hogy mindig lehet jobb, és jobb akkor is, ha néha-néha mély gödörben érezzük magunkat.Verseim alapjául az élet, a család, a szerelem, a természet, a társadalmi, szociális helyzetek és olyan megtörtént esetek szolgálnak, amelyekből valamilyen tanulság mindig levonható.Hiszek abban, hogy a mosoly az élet angyala, vele minden szebbé varázsolható.Fiatal koromban nagyon sok verset írtam, és egy hosszú szünet után ezt a hobbimat a nyugdíjba vonulásomkor újraélesztettem.Mindent szeretek kipróbálni, próbálkozásaim között szonettek, haikuk, tankák, apevák stb. is fellelhetők.Mostanában gyerekdalok írására adtam a fejem, egy kedvenc zenekarom felkérésére.Izgatottan nézek az első lemez megjelenése elé.A szomorú és komoly témájú verseken kívül szeretem a humoros írásokat. Életelemem a humor. Ahogy Louis Zamperini mondta: „A háború komoly dolog. Az élet is az. A nevetés segít átvészelni mindkettőt.”

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Pálovics János

Te lettél

Te lettél a minden! Te lettél a remény! A tündöklő napfény a mindennapok egén!   Egy társ. Egy barát. Egy biztos támasz. A múltam fájó

Teljes bejegyzés »

Gyengédség, vers

Gyengédség Szeretem a lágy, gyengéd dolgokat Lépni halkan, finoman Nem megfogni, megragadni inkább csak érinteni Nem mondani inkább gondolni Nem kiabálni csak suttogni Nem veszekedni

Teljes bejegyzés »
Versek
Ónadi Krisztina

Vasárnap ébredés

A pillanat már elsuhant, És lassan-lassan este van… De remélem lesz még ilyen, Békésen ébredő vasárnap reggelem. Vasárnapi ébredés Felébredek. Még teljes a sötétség, s

Teljes bejegyzés »

Az utolsó karácsonyi csoda

Zaj. Nehéz, fáradt léptek csoszogása hallatszott a konyha felől. Felriadt, az ajtó felé fordította fejét. A mosogató feletti ledizzó égett, halvány fénye végigfestette a lépések

Teljes bejegyzés »

Belé vakultam (Bár lennék)

Belé vakultam (Bár lennék)   Most lennék csak igazán, Életvonal tenyerén; S nyújtózkodnék rajta, Az örökké való éjjelén.   Lennék… Ajkai közt a hang; Mely

Teljes bejegyzés »
Versek
Berecz Klaudia

Amikor végleg itt hagytál

Remélem olvasod ezt Hiszem, hogy eljut hozzád Ma is rengeteget gondolok rád S ami történt még mindig nagyon fáj.   Egyszercsak jött az értesítés Az

Teljes bejegyzés »