Nem bánok semmit sem

Nem bánok semmit sem!

Sok butaságot csináltam életemben
Mindezért felelős volt nyughatatlan természetem.
A pályaválasztást az élet kikényszerítette
De a Teremtő, a sors mindig helyre tette.
Sok mindent nem bánok
Mentséget nem találok
Tévedéseimért, botladozásaimért
A legtöbbet, a legszebbet kaptam feleségemért
Az Úr mindig kegyes volt hozzám
Négy gyermek befogadása várt rám
Nem lettem tudós, nem lettem művész
Az utam göröngyös volt, de nem vitt el szélvész
Pedig átéltem kemény viharokat
De elkerültem ádáz kalandokat
Játszottam zenekarban külföldi turnén
Orgonáltam önállóan püspöke szentmisén.
Szolgáltam betegeim ötven éven át
Hiányomat érzékeli beteg és barát
A politikába is belekóstoltam
Ám időben takarodót fújtam
Ma már sok hasznomat nem veszik
Ezért szerény verseim azt énekelik
Ha utadat a szeretet vezérli
Soha sem fognak elfeledni
Kopjafára sincs szükségem
Csak az emlékezéssel is beérem
És amit szüleimtől tanultam
Éltemben soha meg nem untam
Gyermekeim :járjátok a szeretet útját
Járjátok a szeretet útját együtt velem
Akkor nem bántok meg soha semmit sem együtt velem

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Parfüm Múlt ragyogását felidézi szívemben, ennyi az enyém. Elhalványodik mégis színekben lüktet, hullik rám a fény. Felnyílik újra, hogy sosem feledjem el: Éltünk. Te meg

Teljes bejegyzés »

Csigaházamban Csigaházam nyitva. Míg fordul az idő, Benne növekszem én, mint fűszál, zsendülő. Még véd a csend szava, kint tombol a világ. Egyre feljebb jutok,

Teljes bejegyzés »

Tavasz Nap sugarában szerelmed még átölel hajnali fénnyel. Téli álmomból fagyott szívem felébred, üzensz, s megértem . Author: Törteli Tücsök Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna

Teljes bejegyzés »

Bolyongás Szabály kövein jártam mindig, biztos ösvény lábam alatt, évtizedes fák árnyékában – hittem- életem jól halad. – Most lassan eljön mesém vége, mégsincs boldog

Teljes bejegyzés »

Visszajövök Bárhová vitt az út, bárhová szálltak évek, eljön majd az idő. Tudd: én visszatérek. Bármilyen forgószél forgatja a rögöt, egyszer újra csönd lesz. Tudd:

Teljes bejegyzés »

Megint tavasz Olyan tavasz van, mi puhán átölel, elhiteti velem, újra élni kell. Ringat, dúdol nekem édes dalokat, szállni tanít megint bágyadt madarat. Átmelegít, íze

Teljes bejegyzés »