Bölcsesség

Bölcsesség

Éveket kell várni az embernek
Hogy esetleg bölccsé váljon
Hogy átgondoltan cselekedjen
Ne csak handa – bandázzon.

Te áldott őszi napsegár
Jöjj, közelíts, s bátran ölelj át
Hogy élvezhessem még az életet
Mi lassan számomra bevégeztetett

Oly sokat kellett várnom rád
Mert olyan vagy, mint a szerelem
Ha türelmetlenné válik életed
Mindkettőt könnyen elvesztheted

A bölcs ember tudja: hol a helye
Miért küzdjön, miért sajog a szíve
Mikor oldódjon meg a nyelve
Ki az ki szeretetét kiérdemelje

A bölcset a természet áldása kíséri
Tudja, hogy jót tenni megéri
Egyszer valahol megkapja jutalmát egy
Nem fog tévelyegni maradék életén át.

A bölcsnek is szüksége van vezetőre
Ki kezét fogva mindig biztosítja
Hogy ha tévedne azt is felismerhesse
A kellő korrekciót teljesíthesse

Krisztusnálj ibb vezetőt nem találhatsz
Mert csupán korodra nem számíthatsz
Követését bölcsességgel is megajándékozza
Egész életedet bölcsességgel bearanyozza
Egész életedet kegyelemmel megkoronázza

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Tisztalapot kér a szív

Tisztalapot kér a szív Tisztalapot kér a szívem, nem csillogót – csak igazat. Hol nem vádol múltak súlya, s nem szólnak rám haragosak. Oly sokáig

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Korfu I., Korfu II.

„tengeres szösszenetek”       Korfu I.   citrom, zsálya rozmaring olajfákkal felvidít fenyőliget smaragd csoda nyakba omló virágpompa sziklák, völgyek dűnék halma Pantokrátor nagy hatalma

Teljes bejegyzés »

Jöttél

Jöttél. Csak úgy. Kicsit kopottan, kicsit foltosan, picit sután, kócosan. Rám néztél, s a szemedben az a fény. A fény. Ami úgy hatolt át rajtam,

Teljes bejegyzés »

Egy tánc

Egy tánc. Ott volt az a tánc, ahol lehettél volna te, s lehettem volna én. A tánc. Mi közös ritmusát járta volna, annak mi köztünk

Teljes bejegyzés »