Sibelius : Finlandia

Sibelius: Finlandia
Távol a tengereken túl
Van egy ország Finnlandia
Ritkán látogat oda
Íly távolba hazánk fia
Zúgó fenyvesek honában
Sokszor csak a varjak szállnak
A vastag hó ott bölcs takaró
Csak a napsugár az elaltató
Ha sugarai virítanak
A tavi rózsák is kinyílnak
Tóból van bőven belőle
Ez a vidék éltetője
Tele pisztránggal és csukával
Gyér lakóit kiszolgálja
Gyakoriak a tomboló viharok
Jégkunyhóban védve vagyok
Vihar utáni napfürdőben
A horgásznak kapása van bőven
Rénszarvasok étket keresnek
Gyom, fű, cserje ha beérnek
Az embernek jó társai
Az embert ki tudják szolgálni
Ha csend honol a fák énekelnek
Várva várják jöjjön a kikelet
Itt ott a szaunák füstölögnek
Az elfáradtak felfrissülnek
Ukkó az égi jó Isten
Északi fényt küldte itt lennt
Mivel igen rövid a nappal
Tájékozódni tudjon azzal
Figyelmeztette Vejnemöjnent
Pohjolába el ne menjen
Mert a gonosz északi emberek
Varázslattal majd megölnek
Építsenek egy új Szampót
Ilmarinnen pedig hajót
Utazzák be a tenger öblöket
Csodálják a szép völgyeket
Vigyázzák a nagy hegyeket
Szeressék a természetet
A fagy megöli a rossz gondolatot
Így tiszta szívűek maradtok
Csendüljön fel Vejnemöjnen lantja
Éljen soká szép Finlandia

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Itt vagyok

Ez a novellám az Irodalmi Rádió A nagy kék alatt és fölött című antológiájában jelent meg.   Eszter fülére húzta a narancssárga kötött sapkáját, amikor

Teljes bejegyzés »

Esőben

  Sárga fények közt lépdelve ernyőjével, Hölgy közeleg zsebében emlékeivel. Csodás ruhája eső áztatta kékség, Lelkében csend honol és tengernyi kétség.   Léptei némán ordítanak

Teljes bejegyzés »

Nyár vége, ősz eleje

  Hömpölygött a szél és sok felhőt gyűrt alá, Az égbolt viharfelhőkké nőtte magát. Dúlt, tombolt, sűvített, harcolt ég és a föld, Mégnem a felleg

Teljes bejegyzés »

Az ajtó

Az ajtó A délutáni eső épp csak elállt, de a város még mindig úgy gőzölgött, mintha lassan hűlő gépezet lenne. A járdán tócsák csillogtak, a

Teljes bejegyzés »

Lassú nyugalom

Rám szállt egy hulló levél, sárga volt, rajta arany szegély. Nem álltam meg, csak lassabban lépek, had ne érjenek utol a süvítő szelek. Nem kell

Teljes bejegyzés »