Rózsa Iván: Pára
(Haiku-változatok)
Völgyek mélyéről
Lassan felszáll a pára:
Nappá vált idő.
Ihletek fogytán
Tollat cserélt kapára:
Előnyére vált…
Tékozló fiú;
Apára nincs szüksége:
Csak ha bajban van…
Kisütött a Nap:
Oszlik a párafelhő,
Írmagja sincs már.
Felszarvazott férj…
Nevet rajta a falu:
Ó, szegény pára!
Tomboló nyáron
Párakapu működik;
Hűsít bennünket.
Páraelszívó
Konyhában bekapcsolva:
Nincs már ételszag.
Nincs benne lélek,
Csak pára, velejéig
Romlott lett mára.
Vén, fakó lova
Kilehelte páráját:
Vehet most újat.
Megveszi rögtön:
Nem számít kalap ára,
Van pénze bőven.
A Pó-síkságon
Nem köd ez még, csak pára:
Méterig látni…
Felszállt a pára;
Köd előtte, s utána:
Istennek hála!
Sikeres műtét:
Párás szemüveg múlté;
Szemed, mint sasé.
Nőt? Ismert párat,
De egyet sem ismert ki.
Szeszély vagy titok?
Páratlan látvány;
Völgyből felszálló pára:
Párátlan vidék.
A Napnak hála,
Hát fölszállott a pára;
Szomszéd házára.
Vaksi bányaló,
Kocsis hajtotta társa:
Mind szegény pára.
Született balek,
Ütötte-verte a sors:
Mily szegény pára!
Budakalász,
2021. november 13.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...