Diszharmónia
Nem öntöttem én nagy harangot; a hangot
kiengedtem és nem temettem a bronzba,
szétszórt hangjegyeknek nem lett zengő szobra.
Csak álltam férfiként, nem szóltam, csak ennyit:
Legyen hát, falja fel a csend valamennyit!
De a messze szaladt hangok már rám várnak,
tagadván értelmét az ember szavának.
Összebújt szólamok új hazát találtak,
kedves, apró tárgyak élén elém álltak.
Nyelvemnek fogakból száraz sírt faragtam,
rágott az ígéret, mit meg sem fogadtam.
Vitéz vággyal védtem magam egyre-másra,
kicsorbult kardomat emeltem csapásra.
Lázas testem végül feladta a harcot.
És láttam, peregnek már rólam a rangok,
és láttam, hogy csengők csupán a harangok,
és láttam a törött pohár régi fényét,
minek a ragasztó mentette meg lényét.
Hamis szimfóniát írt a sok porcelán,
kacagott a csorba bögrék serege rám,
és már hallottam a szépségét a zajnak,
és már hallottam az imáját a rabnak.
Éreztem ízét száz bársony léptű csóknak,
és hogy zárt cellámba lassan belopóznak.
Savanyú nyelvemen édes lett az ének,
és bár hamis, benne régi rendben élek.
Kecses varjú lettem, boldog károgással.
Author: Nagy Imre
Nagy Imre az Irodalmi Rádió szerzője Iskolák Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa (1998-2002) Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezettudós szak 1 év, Sopron (2002-2003) nappali tagozat Nyugat Magyarországi Egyetem Gazdasági Informatika szak 5 év, Sopron (2003-2008) nappali tagozat Rövid önéletrajz Tanulmányaimat 2008 Júniusában fejeztem be. Okleveles Gazdasági informatikus diplomát kaptam. Ezután programozóként helyezkedetem el, és az óta is ebből élek. Bár az irodalom mindig is érdekelt, és tizenhat éves korom óta alkotok, a versírást komolyabban csak 2014 márciusában kezdtem el. Azóta tizenöt alkalommal publikálták a munkáimat. Az elmúlt évek során többször szerepeltem különböző városi antológiában, országos kiadványokban, közel negyven versemmel. Az írással töltött évek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy folyamatosan képezzem magamat, és javítsam a már meglévő munkáimat. S remélem, majd engedik a szavak, hogy az eszközük legyek! Bemutatkozás Egész életemben jellemző volt rám egyfajta kettősség. Egyrészt a számok, az algoritmusok, a gépek, egyszóval a mai világ megszállottja vagyok, másrészt mindig is érdekelt a történelem, az irodalom, melyek a társadalom és a lélek ok-okozati összefüggéseit próbálják feltérképezni. Mindkét világ elkápráztatott! Igen ám, de bennem ez a két világ ellensége egymásnak. Én pedig hol az egyik, hol a másik oldalon harcolok, de mindkettőben őrlődök, és csak kérdéseket találok. Valaki a tettekbe fojtja bizonytalanságát, más az italért...