Rózsa Iván: Életregény

Rózsa Iván: Életregény

Álom és ábránd
Az álom nem ábránd. Álmodni, álmodozni szabad, és teljesülnek is álmaink, ha erősen akarjuk. Ábrándozás viszont „az élet megrontója.” Álmok nélkül nem élet az élet; míg ábránd eltérít a valóságtól; olyan, mintha párás szemüvegen keresztül látnánk azt.

Illúzió és valóság
A valóságként megélt illúzió is lehet végül szép emlék. Ha a később illúziónak bizonyult érzések pozitívnak tűntek annak idején. Ám egyszer rá kell mégis döbbennünk az igazságra! Nincs menekvés…

Üdvözülés és érdek
Minden normális ember üdvözülni akar, akármi is a világnézete, hite, és nem csak az anyagi javakat kergeti. De végül is az üdvösség válik igazi hasznunkká, hisz örök boldog állapotba kerülünk, és nem talmi örömöket hajszolunk. Az üdvözülés, igen, a szeretet törvényéből fakad, de egyben az érdekünk is. Az igazi, a valóságos, egyben transzcendens érdekünk.

Életregény
Az igazán jó költőnek, írónak roppant könnyű dolga van: „csak” le kell írnia, mit tapasztal a világban, mit érez, hogyan él. Persze nagyon nehéz feljutni erre a fokozatra: kommunikálni oly magas szinten az emberekkel és a valósággal; hogy a transzcendencia egyszerű, manuális cselekedetben végződjék. Ám ha sikerül; életünk regényévé vagy költeménnyé válik az avatott kezünkben.

Bolygó-golyó
Földünk több milliárd embernek, óceánoknak, földrészeknek, hegységeknek ad életteret, tehát hatalmas. Számunkra. Ám a Jupiterhez képest például kicsi. És Naprendszerünk bolygói eltörpülnek a Nap méreteihez képest. Naprendszerünk azonban az egyik legkisebb ilyen a Tejútrendszerben. A Tejútrendszer meg a maga több mint százmilliárd csillagával nem számít különösen nagy galaxisnak a Világegyetemben. Átmérője „csupán” százezer fényév, míg a legnagyobb ismert galaxisnak hatmillió fényév… Nincs olyan, hogy kicsi vagy nagy: minden relatív. Az Univerzumban a Föld csak kis golyóbisnak, golyónak minősül. Mi, emberek, pedig porszemeknek, mákszemeknek számítunk.

Mákszemnyi lét
Elfoglaljuk a helyünk a végtelenül tág és halhatatlan Világegyetemben: a magunk 170-180 centiméterével, többnyire 70-80 évet élünk; és mégis vannak emberek, akik istennek képzelik magukat. Isten jókat is derül rajtuk…

Hangya-lét
A hangyákhoz képest viszont a kosárlabdázók bolygó-méretűek. Lehet, hogy a hangyák egykoron óriás sárkányok voltak, csak egy idő- és térsíkban összezsugorodtak, és most már ilyen picik is maradnak. Lehet, hogy a Föld is összezsugorodik majd apró golyóvá, a maga több milliárdnyi életregényével, történetével együtt?!

Mennyország
Most már el tudjuk képzelni, hol fér el majd halála után – egy más dimenzióban, a Mennyben – ez a sok-sok milliárd lélek. A végtelenben élünk majd; és a végtelenhez képest a tiszavirág kérész léte és több milliárd év ugyanannyi…

Budakalász, 2021. november 29.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Csacsogsz, vers

Csacsogsz Megláttalak, megszerettelek közben csacsogsz, csacsogsz Összeházasodtunk közben csacsogsz, csacsogsz Gyerekeink lettek közben csacsogsz, csacsogsz Megöregedtünk közben csacsogsz, csacsogsz Meghaltál Már nem szólsz Bárcsak csacsognál,

Teljes bejegyzés »

Szegényember gazdag ember

A pécsi buszvégállomás egy igazán gondosan szervezett utasváró hely volt. A takarítók, pénztárosok, sofőrök már láttak sok-sok örömet, gondot, székeken alvókat, bőröndöket ölelőket, vágyakozókat, emlékkeresőket

Teljes bejegyzés »

Mákos guba ünneplőben

Minden családnak megvannak a saját tradicionális ételei az év minden jeles eseményére, legyen ez egy bizonyos módon elkészített húsleves, vagy a bundás kenyér édesen, kalácsból.

Teljes bejegyzés »

Nyár után

Edit Szabó : Nyár után „Mintha semmi se változott volna, ” őszi napsugár fénye ragyogtat magas fák tetejéből az útra szórja sugarát,mintha nyár dúlna. Követik

Teljes bejegyzés »

Csilingelő csengők.

Csilingelő csengők. Csilingelő csengők, úton van már, a messzi sarkvidékről indult hozzátok. Csillagok között az égen, rénszarvasok húzta szánját látjátok. Hófehér a haja és a

Teljes bejegyzés »

A jelen (7)

A jelen… Ide figyelj, Te pici lány! Elmesélek neked egy történetet. Sok-sok évvel ezelőtt, amikor a Nagyapád és a Nagymamád még fiatal volt, a jeles

Teljes bejegyzés »