A cipős-doboz akciók évek óta elterjedtek és így karácsony táján egyre több cipős-doboz akcióról értesülhetünk, amik adományozásra hívnak mindannyiunkat. Én is szívesen csatlakozom ezekhez a felhívásokhoz, hiszen egy cipődoboznyi adományt nem nehéz felajánlanom. Most mégsem az adománygyűjtő cipős doboz felhívást akarom népszerűsíteni, hanem bemutatom nektek az én szeretet-dobozomat, ami évek óta telik a szívemnek nagyon kedves apró ajándékokkal. Minden pici kis tárgy egy emlék, egy történet, egy jó ember, egy kolléga vagy barát figyelmes ajándéka. Amiket praktikusan egy cipős dobozba gyűjtök. Vannak itt angyalkák, hógömbök, rénszarvas figurák, télapók és mikulások, bögrécskék és gyertyák és nem csak a karácsonyhoz köthető ajándékok, hűtőmágnes (amiről már leesett a mágnes), képkeret, jó-kolléga mézeskalácsszív, no és üdvözlő képeslapok, saját kézzel készített hímzett, horgolt, vagy egyéb módon bütykölt ajándéktárgyak. Olyan tárgyak, amiket nem veszek elő minden nap, de ilyenkor a karácsonyi készülődésben mindig lekerül a polcról az én cipős dobozom és sorra veszem elő a kis tárgyakat, minden évben új szerepet találva nekik. Hol az ajtódíszbe álmodom, hol az adventi koszorút díszítik, színes szalagra fűzve ablakba lógatom vagy egyszerűen a karácsonyfát fogják díszíteni. A szeretet-doboz felnyitásához csend és idő kell. A csend a legfontosabb, hogy a kézbe vett kicsi tárgy emléke a csendben életre keljen, hogy néha utat engedjen a csend a könnyeknek, hiszen van már olyan kedves gyöngyfűzött angyalom, akinek a készítője már csak az égből figyeli barátnője csendes készülődését. „Nézz, nézz, nézz az ég felé!” – hallom ilyenkor a csendben a dalt, amit annyira szeretett. Aztán mind jön a többi emlék, és a nevek, barátok, kollégák, az életem részei voltak vagy még ma is azok. Ők, akik valamikor, valamilyen módon gondoltak rám, amikor megvették, elkészítették a kedves kis tárgyat, amivel megleptek egyszer, és látták csillogni a szemem, mert mindig megérintettek. A csendben kirakott kicsiny tárgyak mellett, simítom a személyes üzeneteket rejtő képeslapokat, a csokipapírok sztaniolját, és közben rátok gondolok: Erika, Jóska, Adri, Anna, Kriszti, Misi, Niki, Éva, Zoli, Évi, Vera, Judit, Ildi, Valcsi, Timi, Erzsike, Zsuzsi, Adrienn, Gábor, Ági, Zoltán, Ádám, Miklós, Marcsi, Andris, Andi, Andika, Eszter, Erzsó, Móni, Merci…a teljesség igénye nélkül, mint az adventi naptárat, úgy nyitogatom az emlékeim.
Author: Deák Mária
Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Az írás számomra a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá tesz. A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen.Több antológiában jelent meg versem és prózám. A Holnap Magazin szerzője és az Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem. Net kötetemet Kötöny vére címmel az Irodalmi Rádió készítette. A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:Kötöny vére