Újévi fohász
Új esztendő reggelén Istent arra kérem,
mutassa az utat reggel, este és délben,
vezessen engem esőben, fagyban és szélben,
hitem ne veszítsem az eljövendő évben.
Tavaszi szél hozzon éltető langyos esőt,
nyíljanak, pompázzanak újra a szép mezők,
büszkén hajladozzanak ligetek és erdők,
biztos jövőbe vitorlázzanak a felhők.
Nyár melege legyen most is az égi parázs,
érlelje meg majd a sok gyümölcsöt és kalászt,
mámorban ünnepeljük a megváltó csodát,
asztalon gőzölögjön friss kenyér és kalács.
Ősszel mikor hullnak a színes falevelek,
Varázsoljanak el lázas, költő lelkeket,
hívjanak örök szerelemre hű szíveket,
így várjuk közösen a termékeny szüretet.
Télen amikor szállingózik az első hó,
rénszarvasokkal jöjjön újra a Télapó,
szentestén békét énekeljen a földgolyó,
legyen nyitva a színpompás újévi ajtó.
Cserepka István
Author: Cserepka István
Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.
