Vaksötétben matat
Egy tétova érzés,
Lepereg a lakat
Forr az első lépés.
Utat tör előre
Egy félénk gondolat,
Pulzáló lendület
Kószán letapogat.
Egy szó, egy vágy,
Egy pillantás.
Mire vár? Hova száll?
Egy hang, egy kép,
Egy test, egy lét.
Mit akar? Hova ér?
Mire vár? Hova száll?
Tétova érzés.
Mit akar? Hova ér?
Tétova lépés.
Kordonok mögé zárt
Féktelen szenvedély,
Egy apró jelre vár
Amíg még tart az éj.
Talán csak képzelet,
Talán csak butaság,
Az egész lényedet
Ellepő bujaság.
Egy szó, egy vágy,
Egy pillantás.
Mire vár? Hova száll?
Egy hang, egy kép,
Egy test, egy lét.
Mit akar? Hova ér?
Mire vár? Hova száll?
Nem is volt talán.
Mit akar? Hova ér?
Ilyen tétován.
Author: Csorba Viktória
Csorba Viktória az Irodalmi Rádió szerzője. Tizenegynéhány éves lehettem, amikor először papírra vetettem kezdetleges írásaimat. Mint hogy Fekete István regényein nevelkedtem, kiskamasz fejjel főként állatokról szóló versek szaladtak ki a tollamból. Kicsivel később iskolai feladványok kapcsán készült néhány kezdetleges novella… szigorúan gyerek fantáziára alapozva. A lázadó tizenéves korszak főként baráti körök zenekaraihoz fűződött. Szerettem ad-hoc összedobott zenére dalszövegeket írni. Bár a zene múló hóbort volt többünk életében, az írás szeretete számomra megmaradt. Huszonéves koromtól egyre gyakrabban ragadok tollat, hogy rímekben fejezzem ki a gondolataimat. Alkotásaimban központban áll az emberi lélek, különböző élet- és sorshelyzetek, valamint mozgatórugóink: az ember öröme és bánata. Verseimet, ritkábban novelláimat íróasztal fiókom rejtegette sokáig, egyre bővülő tartalmával, mígnem 2019-ben vettem a bátorságot, hogy a pódiumra lépjek. Sikeresen szerepeltem irodalmi pályázatokon, és még ebben az évben jelentek meg verseim különböző antológiákban. Nagy örömömre szolgál hogy szélesebb olvasói körrel és poéta társakkal találkozhatok kortárs portálokon.