Körömlakkozás

Evelin kócosan, mezitláb jött ki a fürdőszobából. Már majdnem tizenkét óra! Türelmetlensége egyre fokozódott.

Egész délelőtt azt a bizonyos telefont várta. Mit tegyen,hogy az idő teljen? Gondolta kilakkozza a körmeit. Hangulatának megfelelően a fekete színt választotta. Gyűjteményéből kiemelte, s felrázta az üveg tartalmát. Többször is megtette, nehogy szemcsés maradjon a tartalma.Lassan letekerte a kupakot. Orrát megcsapta a lakk nehéz illata. Milyen jó hogy nem kell formára vágni a körmeit, tegnap már megtette. Ujjról ujjra óvatosan kente rózsaszín, ovális körmeit. Majd száradás után újra ismételte. Legyezte a levegőt, hogy minél gyorsabban száradjon. A lakk maró illatát az egész szobában érezni lehetett.Tűrhető, nézte végig szép ,hosszú ujjait. Kitárta a szoba ablakait, a rajta beszűrődő napfény sem javított hangulatán.

Közben egyre feszültebben várta a piros telefon csörgését.Tekintetével bűvölte ezt az eszközt, mintha hatni akarna rá. Mégsem szólalt meg!

Toporzékolni kezdett, majd felöltözött, s elviharzott otthonról.Már nem érdekelte a hívás! Nem akart tudni senkiről és semmiről!

V. Nagy Ágnes
Author: V. Nagy Ágnes

V. Nagy Ágnes az Irodalmi Rádió szerzője. Négy-öt éve foglalkozom novellák írásával. Jó történet mesélőnek mondanak. Az életből vett aktuális információkkal szolgálok. Érdekes karaktereket jelenítek meg. Olyan szituációkat, amelyeket az emberek észre sem vesznek, de a végén mégis rácsodálkoznak. Többnyire egyperces formákban. Abban reménykedve, hogy e rohanó világban ennyi idejük még jut az írásaim elolvasására. Novelláim változatos témájúak, lekötnek, szórakoztatnak. Napi útravalónak is nagyon jók. Munkáim több antológia és irodalmi folyóirat is közölte már. Nyomtatásra készen áll az első kötetem.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Itt vagyok

Ez a novellám az Irodalmi Rádió A nagy kék alatt és fölött című antológiájában jelent meg.   Eszter fülére húzta a narancssárga kötött sapkáját, amikor

Teljes bejegyzés »

Esőben

  Sárga fények közt lépdelve ernyőjével, Hölgy közeleg zsebében emlékeivel. Csodás ruhája eső áztatta kékség, Lelkében csend honol és tengernyi kétség.   Léptei némán ordítanak

Teljes bejegyzés »

Nyár vége, ősz eleje

  Hömpölygött a szél és sok felhőt gyűrt alá, Az égbolt viharfelhőkké nőtte magát. Dúlt, tombolt, sűvített, harcolt ég és a föld, Mégnem a felleg

Teljes bejegyzés »

Az ajtó

Az ajtó A délutáni eső épp csak elállt, de a város még mindig úgy gőzölgött, mintha lassan hűlő gépezet lenne. A járdán tócsák csillogtak, a

Teljes bejegyzés »

Lassú nyugalom

Rám szállt egy hulló levél, sárga volt, rajta arany szegély. Nem álltam meg, csak lassabban lépek, had ne érjenek utol a süvítő szelek. Nem kell

Teljes bejegyzés »