Emlékezés (dalszöveg átírás)

Egy élet a földre hullt,
sok terv is porba fullt,
a közös játék
lett bezárt emlék,
szívem elszorult.
Még érzem az illatod,
hajadon balzsamod,
tanácsaid,
intelmeid,
minden mondatod.
Az arcod felragyog,
mint egy fénylő árnyék,
és úgy nézel kedvesen.
Édes sugár, de csalfa
álom-játék,
én mégis meglesem.
A korhadt fák töve mohás,
így is marad,
némul szavad.
Nem voltam jó veled,
tán hitted, nem értelek
a magyarázat,
torz káprázat,
én csendre kértelek
Képek és dobozok,
széthordott bútorok,
ennyi csak,
ami megmarad,
csalódva láthatod.
Előbb könnyes szemek még,
a mindennapos szerep szép,
a családtagok
közt megtorpanok,
bár veled ébrednék.
A sötét bár elvakít,
de szívem igazán hisz,
találkozunk
a fénybe érve,
létünk új útra visz.
Sas Éva
Author: Sas Éva

Sas Évának hívnak. Egy békés megyei kisvárosban dolgozom pedagógusként. Családcentrikus ember vagyok, feltölt, ha a szeretteimmel lehetek. Azt hiszem, van egy pici érzékem az íráshoz. Többször vezettem már kreatív írás csoportot, egészen jókat írtunk a tanítványaimmal. Leginkább novellákat szeretek olvasni, de talán verseket írni jobban tudok. Szorgalmas embernek tartom magam, sokat dolgozom, munkámban igyekszem megtalálni a változatosságot, de emellett is sok minden érdekel. Szeretem a jó zenét, a színházat, az értékes könyveket, és szívesen gyémánt kirakózom, kutyázok, olvasok és tanulok.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


,,Anya csak egy van.”

Hogy miért szeretlek ennyire? Mert te vagy a szívem mindene. Te és a húgom vagytok a családom, Nem is kell jobbat találnom!   Hogy miért

Teljes bejegyzés »

Jó barátság, rossz barátság

Jó barát, rossz barát A jó barát az, Isten áldás , életünkben egy kéznyújtás Könnyebben vesszük a levegőt, bajainkban lehet megmentőnk Közös gondolat-teremtőnk, egyedüllétünkben megmentőnk

Teljes bejegyzés »

Mosolyod

Megláttalak, s most kezemben egy képed. Nézem, s elvesztem benned, ahogy ragyog a szemed. Elvesztem így, mosolyodat látva, s körbe fonja arcod , hajad csillogó

Teljes bejegyzés »

Őszi kikötő

Csontig hatol a hideg, a nyálkás köd mögé bújik az utca is, fényezi a követ. Szinte ég a tüdőm, ahogy magamba szívom ezt a sós

Teljes bejegyzés »

60?

60 ? Csípős, szitáló Márton-napon megállok egy aranyló fa alatt. Mint más világból érkezettet, beburkol most a gondolat. Szürke, magányos ez a reggel, mégis szívemre

Teljes bejegyzés »