Pest és Buda szerelme

Pest és Buda szerelme

 

A múltnak tükrében, a Duna vizében tündökölt Pest és Buda.

A hullámok fölött, ég és a föld között siklottak, mint két tutaj.

Egy csodás országban, fényben és homályban ketten róttak egy utat.

 

Szent Margit-szigetén, minden nap reggelén száz égi fény csillogott.

Egy kis kolostornál négy gyönyörű sétány rózsák között ragyogott.

A Boldogasszonyra, a kedves Margitra millió szirom hullott.

 

Egy csodás szép napon, a rózsás hajnalon Buda elindult Pestre.

Macskaköves úton, fekete konflison érkezett a ligetbe.

Színpompás fák mentén, egy kispad rejtekén várta kedves szerelme.

 

Ott ült előtte ő, Pest, az egyszerű nő, a szépséges istennő.

Megfogta két kezét, nézte a kék szemét annak, kit az ég küldött.

Gyengéden ölelte, csókokkal meglepte az ódon magyar földön.

 

A csodás Lánchídon, sárga omnibuszon átrobogtak a várba.

Ódon bástyák mögött, ékes falak között izzott szerelmük lángja.

Együtt kéz a kézben, minden utcán s téren boldogan táncot jártak.

 

Szép nyári estéken, a Duna vizében elvarázsolták egymást.

Hullócsillagoktól, a szikrázó holdtól a színpompát ellopták.

Született egy kisded, a bájos és kedves szép Budapest hableány.

 

Barna fiákeren a múlt és a jelen baktatott a jövőbe.

A hét vezér előtt kaptak hitet s erőt a felhőtlen élethez.

Azon az éjszakán mondtak ezer imát a hős magyar ősöknek.

 

Lent a Duna-parton a Budapest asszony selyemruhában csillog.

Lebeg, mint egy angyal, szemében a hajnal, végtelen örök álom.

Párja a kék Duna, a folyók nagy ura, kivel örökké táncol.

 

 

Cserepka István

 

 

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Veress Zita

Gondolatok éjjel

Éjszaka van, a plafont nézem. Vajon mennyi fájdalmat bír el egy test? Míg lesz a szál egyenesből összetekert görcs, mely kiutat már nem keres?  

Teljes bejegyzés »

Anyák napja húsz év múlva

Megint korán keltem. Elhúztam kezem a digitális képkeret előtt, ezzel mára kiiktattam az ébresztő funkciót. Az aktuális képről a hatalmas családom mosolygott vissza rám. Négy

Teljes bejegyzés »

MAIT díjátadó 2026.07.29.

Tegnap (07.29. csütörtök) a MAIT („Magyar Alkotók Internetes Társulása”) rendezvényén voltunk, Kisgyőrben. Volt egy pályázat („A művészet erejével”) amelyen a „Bárányfelhők” című versemmel díjat nyertem.

Teljes bejegyzés »

Bárányfelhők

Hogy gomolyognak az égen a felhők! szürke-fehér vonulásuk olyan most, mint ez az élet a földi valóban: száll monoton, csupa furcsa manót látsz, ám negyedóra

Teljes bejegyzés »

Másképp szép Másképp szép Ricsi egy kaméleon, fel-le mászik a falon. Otthona egy állatkereskedés, barátja sajnos édeskevés. Ricsivel van egy kis bibi, úgy mondják, hibás. Ő úgy gondolja, nincs azzal semmi baj, ha valaki más. Ricsi színe állandó, sosem változó, míg másoké száz színben pompázó. Épp ezért nem kell senkinek, attól tart, őt senki sem veszi meg. Az üzletben minden kedvenc gazdára akad. Egyedül szegény Ricsi az, aki magára marad. Robi egy fiatal informatikus, szereti, ha egy dolog praktikus. Mostanában kissé lehangolt, magányos. Kérdi magától: mi tévő legyen már most? Javasolták neki a munkában, sokan, válasszon egy háziállatot; okosan. Egyik nap hazafelé menet, a lába másfelé vitte. Azon kapta magát, kezében a bolt kilincse. Kitárul előtte az állatkereskedés, mindenütt állatok, nem kevés. Robi körbe néz, kicsit izgul, menne már. Nem nyeri el tetszését sem egér, sem madár. A kígyóktól, pókoktól fél, szinte retteg; a hörcsög sem jó, sosem marad veszteg. Már épp sarkon fordul, menni készül, mikor meglátja, egy ketrec sarkában valami kékül. Nem is kék az, hanem egy zöld kupac . Robi elsőre azt gondolja, egy megtermett kukac. – Nem kukac ez – nevet az eladó. Kaméleon, de nem túl megkapó. Van vele egy kis baj, a színe nem változik. Pedig ő naphosszat erre áhítozik. De így, hogy hibás, marad a nyakamon. Nagyot kiált ekkor Robi: én akarom! Társam lesz ez a kedves kis állat, az enyémnél jobb otthont nem találhat. Ez a szín zsályazöld, ugye? Nappalim is épp ilyen üde. Jól fog mutatni a vállamon, gondozását örömmel vállalom. Biztosan nincs sok gond vele, nem is piszkol. Engem nem zavar, ha a lakásban eliszkol. Barátom lesz, nincs többé unalom, ha elfárad, ejtőzhet majd a falamon. Robi Ricsit hazavitte, együtt élnek immár a közös élet vidám, cseppet sem sivár. Gazdám lett és otthonom. – gondolja a kaméleon, Társam lett egy hüllő, megszűnik minden bajom. Ezt gondolja Robi és hogy Ricsire talált, micsoda szerencse. Attól, hogy kicsit más vagy lehetsz valaki igazi kedvence.

  Ricsi egy kaméleon, fel-le mászik a falon. Otthona egy állatkereskedés, barátja sajnos édeskevés. Ricsivel van egy kis bibi, úgy mondják, hibás. Ő úgy gondolja,

Teljes bejegyzés »

Szevasz Attikám!

  Jó látni téged, „fehérek közt egy európait.” 90 év távlatából mondom, mi zajlik ma itt. Sokat változott a világ, fordult maga körül. Sok ember

Teljes bejegyzés »