Hibáztunk

Hibáztunk

 

Lassan csendesül a bánatom,
túl vagyok már a káprázaton,
megrémít, hogy többé nem látlak,
de tudd, a szívünk is hibázhat.

Tiszta vízű, hűs patak csábít,
a múlt emléke már nem számít,
ölel a víz, lágyan simogat,
talpam érzi a kavicsokat.

Lenge ruhám vizesen csillog,
a zöld táj megőrzi a titkot,
nem kérdez, néma csendben figyel,
csacsogó hullám még megismer.

Nézem a csillogó habokat,
együtt éltünk át viharokat,
arcomon őszi fény vándorol,
de én már nélküled álmodok.

 

2018.07.18.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Tiszteletlenség

  A tiszteletlenség működik, ha hagyod, Munkahelyen, családban, akár egy padon. Ki így viselkedik azt hiszi több nálad, Bármit bármikor megengedett magának.   Nem azért

Teljes bejegyzés »

Telekocsi

Némelyek nem autót vásárolnak, hanem tömegközlekedési eszközzé alakulnak. Ők azok, akiket megkérni sem kell. Elég rájuk nézni. Ugranak és teszik a dolgukat, mert jónak lenni

Teljes bejegyzés »

Egy varázslatos kuckó

    Egy varázslatos kuckó        A füstös félhomályban egy parázsló cigarettavég, a múlt hamutálcájában büszkén dúdol egy szép mesét. Gyönyörű, őszinte, lázas

Teljes bejegyzés »

Virág a Sztüx partján

  Egymagam ülök a Sztüx folyó partján, az elmúlás szólít meg, morajló hangon, belenézek tükrébe s látom ráncos arcom, Voltam ám én is fiatal hajdanán,

Teljes bejegyzés »

Téli kaland

Felhőből hull hópaplan, nyúl vacog a bokorban. Hosszú fülét hegyezi, épp a rókát figyeli. Várja őt a családja: ura, fia, leánya. Nagyot ugrik nyúl koma,

Teljes bejegyzés »

Levendulás cappuccino   Ülök a padon . Levendulás cappuccino kékje az égről visszaint, s fák vigyáznak rád s rám, kupolájukon a remény  kacsint. Hiszi a

Teljes bejegyzés »