Hiába minden…
Merengve nézem a hulló pelyheket,
az emlékek még olyan elevenek,
szemem előtt táncot lejtő remények,
felvillanva szállnak a messzeségbe.
Uram, nézz most rám! – könnyeim peregnek,
múlt szellemei lassan betemetnek,
jégvirágok nyílnak érzelmek helyett,
a csend is fáj – rám telepszik, megsebez.
Az éj templomát ezüst hold fürdeti,
új nap jövetelét egyre sürgeti,
hiába minden, már alig van erőm,
fények ölelkeznek puhán, reszketőn.
Emelj fel magadhoz, segíts felednem
a rosszat, bűnös éltemet temetnem,
megtört szívemmel előtted térdelek,
hála neked – átölel a szeretet.
2018.január
Author: Kristófné Vidók Margit
Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.
