Az őrült lovas

Megszökött a lovas a nagy sárgaházból,
Ősi szél riad a nyugodt avarágyon,
hol téli esőben zúg, liheg a vágytól,
akár egy eleven táncra kelt rémálom.

Kardját már kivonta, a rozsda vért kíván,
karjával némán int a négy égtáj felé,
és hadak kelnek át az átkok új hídján,
a kelő nap tiszta, vörös képe elé.

Hol belehajítja a névtelen tűzbe
a hóhérpallost, majd int a négy seregnek;
és Árész nevetve vágtat el, mert kürtje
hördül a romlásnak és az ágyuk zengnek.

Nagy Imre
Author: Nagy Imre

Nagy Imre az Irodalmi Rádió szerzője Iskolák Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa (1998-2002) Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezettudós szak 1 év, Sopron (2002-2003) nappali tagozat Nyugat Magyarországi Egyetem Gazdasági Informatika szak 5 év, Sopron (2003-2008) nappali tagozat Rövid önéletrajz Tanulmányaimat 2008 Júniusában fejeztem be. Okleveles Gazdasági informatikus diplomát kaptam. Ezután programozóként helyezkedetem el, és az óta is ebből élek. Bár az irodalom mindig is érdekelt, és tizenhat éves korom óta alkotok, a versírást komolyabban csak 2014 márciusában kezdtem el. Azóta tizenöt alkalommal publikálták a munkáimat. Az elmúlt évek során többször szerepeltem különböző városi antológiában, országos kiadványokban, közel negyven versemmel. Az írással töltött évek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy folyamatosan képezzem magamat, és javítsam a már meglévő munkáimat. S remélem, majd engedik a szavak, hogy az eszközük legyek! Bemutatkozás Egész életemben jellemző volt rám egyfajta kettősség. Egyrészt a számok, az algoritmusok, a gépek, egyszóval a mai világ megszállottja vagyok, másrészt mindig is érdekelt a történelem, az irodalom, melyek a társadalom és a lélek ok-okozati összefüggéseit próbálják feltérképezni. Mindkét világ elkápráztatott! Igen ám, de bennem ez a két világ ellensége egymásnak. Én pedig hol az egyik, hol a másik oldalon harcolok, de mindkettőben őrlődök, és csak kérdéseket találok. Valaki a tettekbe fojtja bizonytalanságát, más az italért...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Névtelen kísértet

Névtelen kísértet Nem vagyok más, mint egy névtelen kísértet a saját életem romjai felett. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy fiatal lélek, aki

Teljes bejegyzés »

Fa Edéhez

Te voltál a költő, ki versét szavalta erővel, hévvel. Mind ámult, aki hallotta. Egód már rég levetkőzted, álltál csak pőrén. Elmerengtél: az emberiség mért él

Teljes bejegyzés »

A szent rettegés

A szent rettegés Nem azért félek, mert elhagytak, hanem azért, mert valami nálamnál sokkal nagyobb jelenlétét érzem. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy

Teljes bejegyzés »

Szabad szárnyak

Szabad szárnyak   Kalitka – rácson koppan bennem sok elnémított, régi dal, bezárva él a szívem csendben, s a lelkem egyre szárnyra kap…   Mint

Teljes bejegyzés »

Anyák napjára

Anyák napjára   Hajnal pirkadatkor már ébred lelkem, mielőtt a nap fényt hint az égre csendben.   Mint folyót őrzi partja, mint erdőt a hegy

Teljes bejegyzés »