Az őrült lovas

Megszökött a lovas a nagy sárgaházból,
Ősi szél riad a nyugodt avarágyon,
hol téli esőben zúg, liheg a vágytól,
akár egy eleven táncra kelt rémálom.

Kardját már kivonta, a rozsda vért kíván,
karjával némán int a négy égtáj felé,
és hadak kelnek át az átkok új hídján,
a kelő nap tiszta, vörös képe elé.

Hol belehajítja a névtelen tűzbe
a hóhérpallost, majd int a négy seregnek;
és Árész nevetve vágtat el, mert kürtje
hördül a romlásnak és az ágyuk zengnek.

Nagy Imre
Author: Nagy Imre

Nagy Imre az Irodalmi Rádió szerzője Iskolák Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa (1998-2002) Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezettudós szak 1 év, Sopron (2002-2003) nappali tagozat Nyugat Magyarországi Egyetem Gazdasági Informatika szak 5 év, Sopron (2003-2008) nappali tagozat Rövid önéletrajz Tanulmányaimat 2008 Júniusában fejeztem be. Okleveles Gazdasági informatikus diplomát kaptam. Ezután programozóként helyezkedetem el, és az óta is ebből élek. Bár az irodalom mindig is érdekelt, és tizenhat éves korom óta alkotok, a versírást komolyabban csak 2014 márciusában kezdtem el. Azóta tizenöt alkalommal publikálták a munkáimat. Az elmúlt évek során többször szerepeltem különböző városi antológiában, országos kiadványokban, közel negyven versemmel. Az írással töltött évek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy folyamatosan képezzem magamat, és javítsam a már meglévő munkáimat. S remélem, majd engedik a szavak, hogy az eszközük legyek! Bemutatkozás Egész életemben jellemző volt rám egyfajta kettősség. Egyrészt a számok, az algoritmusok, a gépek, egyszóval a mai világ megszállottja vagyok, másrészt mindig is érdekelt a történelem, az irodalom, melyek a társadalom és a lélek ok-okozati összefüggéseit próbálják feltérképezni. Mindkét világ elkápráztatott! Igen ám, de bennem ez a két világ ellensége egymásnak. Én pedig hol az egyik, hol a másik oldalon harcolok, de mindkettőben őrlődök, és csak kérdéseket találok. Valaki a tettekbe fojtja bizonytalanságát, más az italért...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mondd Kedves…

Mondd Kedves, fáj még a szíved? Tudsz-e már boldogan nevetni, Akkor is, ha újra meg újra tanít, És megfordul velünk az élet? S tudtalak én

Teljes bejegyzés »

Szövetség

Kellene okot keresni arra, hogy miért szeretlek? Nem, nem hiszem… Megmagyarázni sem tudnám. Valamilyen édes érzés ez, megfoghatatlan és titokzatos. Szemedbe nézve úgy látom önmagam,

Teljes bejegyzés »

Gyermeke vagyok

Gyermeke vagyok én, e végtelen szép világnak, S benne minden, tavasszal szirmot bontó vadvirágnak. Gyermeke vagyok állatok ősi szellemének, Vadludak útját őrző ég, végtelen kékjének.

Teljes bejegyzés »

Életem fája

Életem fája újra kivirágzott, S csakis rajtam múlik, milyen termést aratok le róla. Mert az Élet én vagyok. A fa én magam vagyok. S bennem,

Teljes bejegyzés »

Mindég előre

  Az utadon mindég kitartón haladsz majd, Keresztezik olyanok kiktől tanulhatsz. Jók, rosszak egyvelege adja életed, Neked kell tudnod kitől mit is tehetsz el.  

Teljes bejegyzés »

Az Örök Szív misztériuma 

Az Örök Szív misztériuma    Óh, jaj, szívem, te vándor, gyolcsban, Kit nem ringatott még e földi lét, Csillag-nyelveken sírsz az Égen, S Krisztus tenyerébe

Teljes bejegyzés »