Itt a nap vége, minden nyugodt,
Most már a bagolyka is huhog.
Majd ő is elcsendesül egyszer,
És megszólal a rigó reggel.
Felkelt engem, Téged, minket,
A torka vajon mitől viszket?
A nap végén minden oly sötét,
Lelkek sokasága gyűl körém.
És majd ők is elcsendesülnek,
Álmaikban elmerülnek.
Reggel majd újra minden pörög,
S nap végén az egész Föld zörög.
2022.05.16.-05.17.
Author: Tyukody Ruben
Tyukody Ruben vagyok, írok, költök, mesélek, és a többi. 2008-ban születtem Nagybányán, majd egy évvel később egy olasz kisvárosba, Cerveteribe vitt a sors, ahol 5 évet éltünk a családommal. Most éppen Budapesten élek a szüleimmel és testvéremmel. Az irodalommal már 3-4 éves korom körül köszönőviszonyban voltunk, akkor szerettem néha meséket mondani, később pedig én is próbálkoztam a mese- és történetírással. Versekkel 11-12 éves koromban kezdtem el foglalkozni, azóta folyamatosan próbálom keresni a stílusomat, egyszer lehet, hogy meglesz, meg hát drámám is van egy-kettő, de azok kevésbé fontosak. Íráson kívül néha még zongorázom, színészkedek egy drámaszakkörön, cserkészkedem, és azért a barátaimat is boldogítom:) Jó olvasást mindenkinek kevésbé- vagy jobban értékelhető írásaimhoz!!