Mocked for half a century

Mocked for half a century

 

It’s still painful to be called an aboriginal dark- faced

It’s still choking my throat to be called black- skinned

It’s still humiliating to be called brown- skinned

It’s still annoying to be called purple- mouthed

 

It’s still shameful to be called black- faced

It’s still feels mad to be called bull eyed

It’s still sickening to be called insane

It’s still wounding to be called a cripple

 

It’s still disappointing to be called old

It’s still pathetic to be called enormous

It’s still heart wrenching to be called a nigger

It’s still sounding like gypsy slurs differently

 

Annamanna Orsos

Manfa 2022. 06. 05.

Annamanna Orsós
Author: Annamanna Orsós

Annamanna Orsós az Irodalmi Rádió szerzője. Ezen a néven néven alkottam 2006 júliusától- 2025 áprilisáig. Azután egy rövid időre megpróbáltam az alkotói név cserét, melynek számos oka volt, melyet már 2017- ben versbe foglaltam, de csak 2025. április 25- ével kezdtem használni az új nevemet a Rédei Annát írás során, de valahogy idegennek éreztem ezért tértem vissza a régi nevemhez. 1972-ben születtem, egy háromgyerekes beás cigány család középső gyermekeként. Az általános iskolai, és a gimnáziumi tanulmányaimat Pécsett végeztem el. A Roma Média Gyakornoki Program tagja voltam, és sikeresen fejeztem be. A Dunántúli Naplóban megjelent egy pár írásom. Tovább tanultam a Veszprémi Államigazgatási Főiskola Igazgatásszervezői szak levelező tagozatán. Nagy erőfeszítést tettünk a férjemmel együtt, hogy kimozdulhassunk a generációs szegénységünkből. 2000-ben költöztünk Kanadába a jobb élet reményében, és honvágyamban ott kezdtem el rajzolni és festeni. 2004 márciusában visszajöttünk Magyarországra, négyórás postai kézbesítő lettem Mánfán, ahol vettünk egy családi házat a Kanadában megdolgozott pénzünkből. Ezen az alig 1000 fős településen akkor még csak enyhébb nyoma volt a diszkriminációnak, ezért itt megtaláltuk az otthonunkat, de a banki hitelek miatt újra külföldre kellett mennünk dolgozni. 2009-ben Angliába költöztünk, és onnan törlesztettük a banki hiteleinket, amelyeket kénytelenek voltunk felvenni, hogy lakhatóvá tegyük a családi házunkat. 6...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Végső pont

* Végső pont Vajon, milyen foka kell a kétségbeesésnek, hogy kamion elé vesd magad vagy a szakadékba ugorj? Hogy visszautasítsd az ételt, de még vizet

Teljes bejegyzés »

Este a téren

Ez őszi, fáradt, késő délután,  egyedül csak én vagyok,  a közeli kihalt füves téren.  Magamban ülök egy félreeső padon.  Merengek hosszasan,  és észre sem veszem, 

Teljes bejegyzés »

A szárítókötélen

A nagymamám soha nem kérdezett. Nem azért, mert nem tudott volna, hanem mert tudta, mit nem szabad. A szárítókötél ott húzódott a kert végében, két

Teljes bejegyzés »

Vízbe merültünk

Vízbe merültünk újra, és újra, Mert nem tudtuk mit hoz a holnap, És az öröm perceit e félelem felnagyította, De hűs karjával átkarolt bennünket a

Teljes bejegyzés »

Őszinte szerelmi vallomás

Őszinte szerelmi vallomás     Szeretlek minden reggel és délelőtt, felkelő napnál egy hófehér ház előtt.   Szeretlek minden percben és órában, jelen vagy minden

Teljes bejegyzés »

Két méter

  Aminap mikor nálad jártam, merengtem, Két méter föld választott el és remegtem. Tudom, hogy mikor búcsúznom kellett tőled, Sajnos örökre szólt, nem egy esztendőre.

Teljes bejegyzés »