Megérett a cseresznye
Megérett a cseresznye
Még most is zöld a levele
Finom ropogós a belseje
Ha erre jársz, kérlek gyere be
Ma nagy napra virradtunk
Bár háborúban nyavajgunk
Mégis lelkem örömmel tele
Benjamin érkezett körünkbe
Rúg-kapálnak kicsinyke lábai
Tán még nem születnek vágyai
A vágyak még bennünk lakoznak
Vagy talán csak ábrándoznak
Ábrándoznak egy boldog jövőről
A Béke fehér füstje száll az égből
Hogy békében hagyják a családot
S örökre megszüntetik majd a Prajdot.
Uram! Mondd mi vár kis unokáimra?
Csak nem öltöztetik katona zubbonyba
A folyó háborúban van hol nincs kímélet
Hol a gyermekkor ma már nem védett.
Hárman vannak, mint három királyok
Áldás létük, s nem teher, nem átok
Bár jövőjüket még nem tervezgetjük
Félelmeinket most szívünkbe rejtjük
Az érzékenyítés az ajtón kopogtat
Van, hol már kérés nélkül beronthat
Törvényeink szerint hiába kitiltott
A megtévedt ember ezért is megorrolt
Virágos kertünkben pillangók repdesnek
Mindegyik szárnyán egy sóhajt cipelnek
Vigyétek magatokkal fel a mennyekbe
Vigyétek a jóság a szépség kertjébe
A három fiú mosolyával írjátok az égre
Hogy jöjjön el végre a várva várt béke
Szeretettel táplálják éltük virágos kertjét
S őrizzék szívükben nagyszüleik emlékét
Kertünkben megérett a piros cseresznye
Gyertek szakítsuk le, s rakjuk be ölünkbe
Íze és zamata fakassza családunk dalra
Jó lenne, ha boldogságunk köztünk maradna
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: