Fontos közlemény!

Ülök az asztal felett. Egymagamban, magányosan. Egyik vállamon az Ihlet, másikon a hangulatom. A kettő együtt papírra vet valamit, de most csak ennyire telt tőlük, mert lusta disznó mind a kettő. Rémes, nem? Pedig mások olyan szépeket alkotnak. Én is írhatnék meseszép verseket, novellákat, ha drágalátos Ihlet és Hangulat nem lennének ilyen álomszuszékok. Na jó, kit akarok én becsapni? Az én kezem is benne van ám ebben. Egy kicsikét szerettem volna önállósodni , megpróbálni nélkülük összehozni valami frappánsat, de be kellett látnom, lehetetlen Ihlet és Hangulat nélkül bármit is összehozni. Szóval kiszabadítottam Őket lelkem mélyéről, és ezt iratták le velem a lapra. Milyen kis ravaszak. Bocsánatot is kértem Tőlük, és beláttam, hogy Nélkülük nem mennék semmire az írásban (azt hiszem). De azt is tudni kell, hogy néha szeretnek szabadságra vonulni, és ilyenkor szigorúan (!!!) tilos Őket bármivel is zaklatni (plána nem művészi dologgal), ugyanis Nekik ilyenkor pihenésre van szükségük, a legtöbb esetben pedig nekünk, alkotóknak is. Azt hiszem, drága barátaim ennyit szerettek volna mondani Nektek. Legyetek jók, nevessetek és mosolyogjatok!

 

2022.06.22. Budapest

Tyukody Ruben
Author: Tyukody Ruben

Tyukody Ruben vagyok, írok, költök, mesélek, és a többi. 2008-ban születtem Nagybányán, majd egy évvel később egy olasz kisvárosba, Cerveteribe vitt a sors, ahol 5 évet éltünk a családommal. Most éppen Budapesten élek a szüleimmel és testvéremmel. Az irodalommal már 3-4 éves korom körül köszönőviszonyban voltunk, akkor szerettem néha meséket mondani, később pedig én is próbálkoztam a mese- és történetírással. Versekkel 11-12 éves koromban kezdtem el foglalkozni, azóta folyamatosan próbálom keresni a stílusomat, egyszer lehet, hogy meglesz, meg hát drámám is van egy-kettő, de azok kevésbé fontosak. Íráson kívül néha még zongorázom, színészkedek egy drámaszakkörön, cserkészkedem, és azért a barátaimat is boldogítom:) Jó olvasást mindenkinek kevésbé- vagy jobban értékelhető írásaimhoz!!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Kaszás István

ŐSZÜL A VÉN BETYÁR

Elindult a Nyár a Tél felé. Lassan poroszkált. Félúton a lovardánál, ahol Betyár szolgált, megállt pihenni. Szelídsége miatt a lovardában Betyár volt a betanító ló,

Teljes bejegyzés »

Véletlen és tudatosság (2)

  „A nyár óriási talpa hihetetlen Gazol, virágok nyakszirtjére lép; Én csak magamhoz voltam kegyetlen. Én soha nem adtam fel a reményt.”   (Csukás István:

Teljes bejegyzés »

Humor a fűben

Egyszer, egy kis faluban élt egy idős bácsi, aki híres volt a furcsa, de vicces megjegyzéseiről. Mindenki tudta, hogy ha nevetésre vágyik, csak el kell

Teljes bejegyzés »

A vacsora

Egy kisvárosban élt egy ismerősöm, aki híres volt arról, hogy mindent túldramatizált. Egy nap a barátok összegyűltek a kávézóban, és elkezdtek mesélni egymásnak a legrosszabb

Teljes bejegyzés »

A nagyi és az okostelefon esete

A nagymamám a technológia világában abszolút kezdő, és egyszer eldöntötte, hogy okostelefont akar. Hatalmas örömmel vásároltunk neki egyet, és tanítgattuk, hogyan kell használni. Az elején

Teljes bejegyzés »