Rózsa Iván: Tragikus sorsú magyar zsenik
(Haikuk sorozata)
József Attila
Bűntelen költő
Vonat kereke alatt
Megnyugvásra lelt…
Latinovits Zoltán
A színészkirály
Halálhírét örömmel
Vették ripacsok…
Bada „Dada” Tibor
(Haiku-lánc)
Nem volt átmenet:
Tök őrültnek tartottak,
Vagy épp zseninek…
Nincs kompromisszum:
Komolytalan magad is
Komolyan vetted.
Túl jól sikerült
Az utolsó performansz:
Te döntöttél így…
Vagy „segítettek?”
Kár! „Számos hasznos dolog”
Várt volna még rád…
Bódy Gábor
Két gyermeked volt,
Nyugaton is siker várt:
Mi vitt volna rá?
Széchenyi István
Gyógyintézetben
A legnagyobb magyar: még
Itt is veszélyes…
Semmelweis Ignác
Döblingbe került
Az anyák megmentője:
Ott agyonverték…
Csengey Dénes
„Európába,
De mindahányan!” – mondta,
És ifjan hunyt el…
Zrínyi Miklós
Sosem tudjuk meg,
Vele is „vadkan” végzett:
Ember-vadászat…
Domján Edit
Örök ifjúság…
Nem akart öreg lenni:
Fiatal maradt…
Bogdán László
Mentetted falud,
Minden cigányt hiába:
Lecsóba ment terv…
Budakalász,
2022. augusztus 6-7.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchat éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...