Rózsa Iván: Isten és Sátán

Rózsa Iván: Isten és Sátán

Örök harc
Isten és Sátán ősi, örökös harcának eredménye minden, épp aktuális cselekedetünk. És az emberi cselekedetek összesített eredője: társadalmi jelenség; fejlődés vagy lepusztulás.

Isten
Ha mindent lát, Isten ott van mindenhol. Vagy csak a Jóban van jelen?

Sátán
Sátán eleve csak rossz lehet? Vagy pozitív is a szerepe olyan szempontból, hogy edzésben tartja az Istent, nehogy ellustuljon?

Rafinéria
Sátán rafinált; néha Istent játszik, de ez az egész csak átverés, a lelkek megszerzése ezzel is a célja.

Ravaszság
Isten ravasz, néha még rossz színben is tünteti fel magát, hogy téged vizsgáztasson: kiállod-e a próbát?! Legyőzöd-e a benned rejlő Sátánt?! Megmarad-e a hited?

Szentfazekak
A szentfazekak olykor a legnagyobb álszentek: mást mondanak, és mást cselekszenek. „Mást mondanak, és mást jelentenek.” (URH)

Örök játszma
Az örök játszmában Isten most vesztésre áll. Legalábbis nálunk biztosan, de reméljük, csak időlegesen. És hát háború dúl nem messze tőlünk, a szomszédunkban. Isten olykor veszít itt-ott egy csatát, de a háborút mindig megnyeri. Ha mégsem, és végül is, a végső harcban veszít Sátánnal szemben; akkor elpusztul a világunk, jön az Armageddon…

Aszály
Miért sújt bennünket en bloc a Jóisten? Miért nem ád a földeknek esőt? Miért nem csak a rossz emberek földje szárad ki? És megy csupán az ő termésük veszendőbe? Miért vannak erdőtüzek szerte a világban, és így miért pusztulnak el aztán tényleg vétlen növények és állatok is?!(Amúgy végre esőt jósol a meteorológia!)

Szenvedés
Jó lenne, ha sohasem szenvednénk. Nem vagyunk mazochisták. De ha szenvedünk is olykor, gondoljunk arra, hogy talán nem véletlenül küldte ránk a szenvedést az Úr. Az eleve jó lelkeket a szenvedés nemesíti, bölccsé teszi; a rossznak fogantakat pedig még gonoszabbá.

Az alagút vége
Ha mi olykor nem, de a Jóisten mindig látja az alagút végén a fényt. De ebben mi, halandó gyarlók csak reménykedhetünk…

Tüke pécsiként
Tüke pécsiként borzadva olvasom most a híreket: Patacs határában kigyulladt az erdő, és néhány házra is átterjedt a hatalmas tűz. Kinek és mit vétett a pécsiek szakrális otthona, kirándulóhelye, a Mecsek?! (Másnap aztán önként jelentkezett a tüzet nem szándékosan keltő elkövető: avart égetett a kertjében, és így terjedt tovább a tűz. De legalább bocsánatot kért a pécsiektől, és jogi felelősséget vállalt tettéért.)

Kételkedés
Kételkedem, tehát vagyok? Még Isten létében is olykor-olykor…

Biztosság
A regnáló hatalom romlottságában nem kétkedem, abban biztos vagyok!

Biztonság
De a biztosság még nem biztonság… A hatalomváltás kevés; ki tudná most elkormányozni a zátony elől Magyarország hajóját?! Most már külső, szinte természetfeletti beavatkozásra van szükség?

Budakalász, 2022. augusztus 18-19.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az égbe kiáltók szava

Az égbe kiáltók szava Mennydörgés törte meg a csendet, Tombol a földön a hiúság vására, hol lovak helyett embert vetnek fogságba humánus fegyvert, lasszót használva

Teljes bejegyzés »

Őszi Gondolatok

A szavak, mint az őszi levelek, a földre hullanak. Elhagyottak, szépek, melyek egykor színt adtak az álmoknak. Most csak árnyak, mit a szél sodor. S

Teljes bejegyzés »

Nélküled

Csönd.Mindig és mindig ugyanaz… Olyan nyomasztó.Bántó.Hallgatag Csak üvöltésem hallom.Belülről.Magamban. Mert hiába kereslek.Sehol se talállak. Aludni se bírok.Fáj minden mozdulat. Fülelek.De nem hallom szuszogásodat. A szívem

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Nem lehet

    NEM LEHET   Vad voltam neked, ismeretlen. Hajlíthatatlan, neveletlen.   Kezedből nem ettem, hívó szavadra nem füleltem, kérésedre nem hajoltam, szemedbe néztem mozdulatlan…  

Teljes bejegyzés »

Ősz érkezik

Edit Szabó : Ősz érkezik Tavaszi kikelet, ezer virág, megébredt évek, az új élet nyitás, vidámság,majd a nyári kacagás, miért jön újra ez az elhervadás?

Teljes bejegyzés »