Nézz a szemembe!

Nézz a szemembe!
Na, benne mit látsz?
Csillogást, vagy unalmat?
Mondd már, mire vársz!?
Tapsra, pofonra?
Nem tudod, ugye?
Nézz a lábamra,
szerinted fut-e?
Nem fut, előled
sohasem futna.
De Tőled jóra
miért nem futja?
Azt mondod futja,
hát akkor fussa!
Vagy futok én is,
míg tart az utca.
Légy jó és szeress,
ne bántsál senkit!
Fussa a jóra,
csak tegyél ennyit.
S nézz a szemembe!
Most benne mit látsz?
Békét és csendet?
No, ezekkel játssz!

Tyukody Ruben
Author: Tyukody Ruben

Üdvözlök mindenkit! Tyukody Ruben vagyok, amatőr költő, író. 2008. november 8-án láttam meg a napvilágot Máramaros megye székhelyében, Nagybányán egy erdélyi magyar család legidősebb gyermekeként. Innen egy olasz kisvárosba, Cerveteribe vitt a sors, ahol 5 évet töltöttem el kisgyerekként. Jelenleg Budapesten élek a szüleimmel és testvéremmel, tanulmányaimat pedig Szentendrén végzem. Az irodalom iránti szeretetem egészen 3-4 éves koromig vezethető vissza. Már akkor is szerettem meséket szavalni az óvodában, igaz, még csak olaszul. Később, Magyarországon magyarul is mondtam verseket és prózákat szavalóversenyeken, emellett pedig én magam is megpróbálkoztam a mese- és történetírással. A versírással 11-12 éves koromban kezdtem el foglalkozni. Eleinte még igencsak silány verseket alkottam, hisz egyes helyeken még a szótagszámra sem figyeltem. Emlékszem, az első versemet a müncheni sörfesztiválról írtam egy német óra után. Elég érdekesre sikeredett így 1,5 év után visszanézve. A költésben folyamatosan fejlődtem, és bízok benne, hogy még fogok is, mert van miben. A verseim, meséim, prózáim mellett még tavaly tavasszal-nyáron írtam egy drámát, amelyet majd egyszer szeretnék kiadatni, de színpadon is szívesen látnám viszont. Ezek mellett pedig írok még haikukat és apevákat is. Az alkotás számomra egy élmény. Megnyugtat, jó érzés kiadni magamból a felgyülemlett stresszt, feszültséget, vagy csak pusztán leírni azt, ami körülöttem van....

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Torkosság

Torkosság Az élet egyik princípiuma a kötelesség teljesítés, mit míg nevelni, fegyelmezni kell. Enélkül nem tud méltányos, s nem tud igazságos lenni, nem tudja emberségét

Teljes bejegyzés »

Képeslapok a múltból

Azon a karácsonyon sok hó esett. A város felvette szebb, fehér öltözékét. Hetven év körüli fehér szakállú öregember botorkált az összelapátolt hóbuckák között. Kötött bojtos

Teljes bejegyzés »

Így Márciusban

Új tavasz álmodásba ringatott A múló alkony, s csendjében ébredt Szebb élet szívembe lopakodott. S vágyak termeibe belenézett. Összetört a nagybetűs igazság. Kék egek alatt

Teljes bejegyzés »

                                                  

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Teli a szatyor

Rózsa Iván: Teli a szatyor (Három haiku) Import zöld banán; Magyar tej, magyar tehén: Van is még talán. Nagybevásárlás Hónap végéig kitart, Szűkös a keret.

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: „Őrök” a vártán

Rózsa Iván: „Őrök” a vártán Gazemberek mondják emberekre, hogy gazok… Igaz embereknek védekezniük kell, míg azok… Továbbra is hazudoznak, henyélnek, dőzsölnek… A vártán meg Sátán

Teljes bejegyzés »