A közelítő világháború

A közelítő világháború.

Hol itt, hol ott remeg a föld
Hurrikánok száguldanak szerteszét
Gyilkolnak és megnyomorítanak
Hogy minden alkotást elpusztítsanak
Félelemben él az emberiség
Az évszakok negváltoznak
A mezők, folyók kiszáradnak
De az élet néhol még megmarad,
Talán a nap is elgondolkodott
Hogy meddig tartható ez a robot
Érdemes az embert szolgálni?
Vagy a végső ítéletig várni?
Ám az ember maga gondoskodott
Isten helyett vette kézbe a pálcát
Hogy varázsoljon fejére koronát
Kedved szerint alkosson törvényeket
A mannát, a hatalmt soha ne vessse meg
Ha nem tettszik, akkor semmisítsd meg
Pedig az Úr nem adta még ki a parancsot
Hogy elszámoltassa a világot
Hogy elválassza a jót a rossztól
Büntessen és jutalmazzon
Mert azt súgta a sátán varázsa
Aki nem tettszik, küld a túlvilágba
Erre felhatalmazást ad egy világháború
Ha jól felkészültél rá ,talán
Tiéd lesz a győztes koszorú
Nem kell kultúra, nem kell a gondolat
Akár elférsz majd a Föld alatt
Vagy elvándorolhatsz másik égitestre
Mert a győztes a felszínt elpusztítva
A teremtő Isten helyére lépve
Megsemmisüljön a világbéke.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Megérintettél

Megérintettél egy fátyolos őszi napon, Mikor szomorúan ültem egy megkopott padon. Nem a kezeddel tetted, csak a szemed látott, S távolról az idő velünk bolondot

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Félek

Magányos órák börtönében elönt a félelem, Az idő hozzám oly kegyetlen és végtelen. Reményt vetnek rám az ígéretes csillagok, S néha sírnak velem együtt az

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Égi léptek

Égi lépteid nyomában járok, Hisz éltetnek téged az égi álmok. Szabadságod lángol bennem, Itt ragyog minden egyes versben.   Rímekre írom a madár szárnyalását, Átadom

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Időtlen menedék

Álmaimnak hűlt helye már, Túl nagy ígéretet tett nyár. Elvesztettem egy álmot, hagytam elhalni, Most tőled próbálom a boldogságot elkapni. Számomra megállt az idő, de

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Árnyék

Szabadságra és boldog jelekre vágynék, De te most úgy ölelsz, mint egy fojtogató árnyék. Tátongó űr emészti fel most érzelmeim, Sírnak a meg nem történt

Teljes bejegyzés »

Az én napfogyatkozázom

  Életemben vannak napfogyatkozások, Jobb és rosszabb utak, próbálkozások. Mikor nem tudsz tovább élni, ahogy eddig, Gályázni, mosolyogni reggeltől estig.   A hold lassan ráhúzza

Teljes bejegyzés »