Hazám örök élete

Hazám örök élete

 

Hideg téli szélben, újévi fényben, csillog hazám,

Télűző lázban, farsangi bálban, táncol a babám,

tipeg-topog két szép lába, a csárdást vígan járja.

 

Piciny házban, kiskonyhában, sül már a csörögefánk,

Cukorba forgatja nekünk a kedves édesanyánk,

Az udvaron lángol a kisze-báb, a végét járja.

 

Locsolnak a legények, énekelnek és zenélnek,

Versekben regélnek, leányoknak ősi meséket,

Kerekes kútnál dorombol a megtisztulás tánca.

 

Kibontott fényes hajjal, lüktető itt minden hajnal,

Csinos nők boldogan pörögnek a májusfa alatt,

Szerenád szól az éjben, dúdol a szerelem fája.

 

Kertek bőségben, búzatáblák hőségben, aratnak,

Új kenyér és kalács hívei, hűséget avatnak,

Varázslatos hölgyek keringőznek az Anna-bálban.

 

Szüretkor víg az élet, puttonyokban szőlő, érett,

Nagy kádakban a pendelyek alja pirosan kék lett,

Brácsa pattog a nagybőgővel az ékes táncházban.

 

Őszi faleveleken, újra éled sok szerelem,

Örök hűséget szomjaznak, szárnyaló hű lelkekben,

Mindenki társra talál, senki sem marad pártában.

 

Ősöktől az álom, télapó egy szánon érkezik,

Kis szívek dobognak, lelkük szeretetre éhezik,

Mikulás ajándéka dobol lurkók ablakában

 

Ragyog a telihold, tündököl Karácsony csillaga,

A konyhából áradozik a sült bejgli illata,

Fenyőkön szikrázik a boldogság, szeretet lángja.

 

Új év küszöbén, az éjféli misén, a béke él,

Együtt nézzük milyen jövőt varázsol a Luca szék,

Az örök Magyar himnusztól vibrál az Isten háza.

 

Cserepka István

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Hétköznapi történet

Bemegyek egy hatalmas bevásárló központba. Mennyi minden található itt, valójában nincs is annyi időm, hogy végig tudjam nézni. Az emberek nyüzsögnek, mint a hangyák –

Teljes bejegyzés »

A szenvedő

A kápolna kopott képén Szűz Mária szemét nézvén Könny kúszott a két szemembe Anyja néz a szenvedőre Kiszárad a szája sivár sivatagban messze kiált Szeretné

Teljes bejegyzés »

Elégia 2019 novembere

Aszott falevelek bántó zizegése lelkem darabkáit röpítik a szélbe. Csörgő fűszálak közt riadt békaporonty. Elmúlásról brekeg, s fájdalmat zokog. Sosem volt gólyák, elképzelt fecskék. Fészkükben

Teljes bejegyzés »

Tavasz

Kinézek az ablakon, vacogok, Érzem, én is jégvirág vagyok. Szállingózik, kavarog fehér hó, Befagyott sok pocsolya és tó.   Bundát öltök, s kesztyűt: jó meleg!

Teljes bejegyzés »

Valamikor

Valamikor   Valamikor ismertél, Valamikor kedveltél, Valamikor öleltél, S valamikor szerettél.   Valamikor csókoltál, Valamikor hű voltál, Valamikor szóltál, S valamikor suttogtál.   Valamikor bújtál,

Teljes bejegyzés »