Hazám csodálatos világa
Hideg tél alkonyán, új évnek hajnalán, csillog az én szép hazám,
Hófehér tájakon, hófödte házakon, cserreg sok színes madár,
Szarka csörög a fán, varjakkal diót hánt, károgásuk messze száll.
Suhan egy fényes szán, talpain tarka szárny, üstökösként égen jár,
Ős erő hatja át, repül, mint forró gáz, bolygóként ő mindent lát,
Gyönyörű itt a táj, tavaszi fényben áll, meleg kikeletet vár.
Nyílik a sok virág, tündöklő nem sivár, mesebeli szép világ,
Ibolya, s hóvirág, természet nem hibás, értük szóljon az imád,
Fecskék csicseregnek, pacsirták csevegnek, fecsegő hangjuk vidám.
Ékes erdők mélyén, hűs források szélén, szökken milliónyi vad,
Tavaknak vizében, folyóknak medrében, lubickol megannyi hal,
Őrködnek a lejtők, sorolnak a mezők, ez egy örök békés had.
Nyári napnak fénye, forró földet kérte, védjen fáradt testeket,
Duzzadt bárány felhők, záporok és esők, tisztítanak sebeket,
Csillagok a holdnak, pulzáló fényt hoznak, gyógyítják a lelkeket.
Hűvös őszi szélben, réteken a fényben, falevelek pihennek,
Lepkék és pillangók, repkedő kismanók, varázslatban lebegnek,
Szárnyaik rezegnek, lábaik remegnek, köszönnek az Istennek.
Dideregnek a fák, hóban piheg a táj, újra itt a hideg tél,
Jégen siklik a szél, faágakon a dér, a megváltóval beszél,
Teremtett világban, sok fagyos virágban, újra éled a remény.
Hívj erőt a múltból, ne térj le az útról, vívj lázas védő harcot,
Vigyázz a világra, a jelent imádva, mindig csillogjon arcod,
Add át a jövőnek, éljen szép természet, zengje ezt vidám hangod.
Cserepka István
Author: Cserepka István
Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.