Az apokalipszis árnyékában

Az apokalipszis árnyékában

A természet nagyon megrázta magát
Az évszakváltás, mi volt évszázadokon át
Valamiért nagyon megmakacsolta magát
Mikor kérdőre vonjuk,behúzza fülét,farkát

Árvizek, földrengések, vulkáni kitörések
Mintha fittyet hánynának a világégések
Megindult az egész Föld felmemlegedése
Felvillant a föld sarkai eltűnésének rémképe

Az ember belső világában fordított a helyzet
A szíve kemény lett, szelleme elkényelmesedett
Nem hallgat már az ókori bölcsek okos szavára
Az önzés, a képmutatás lett egyetlen bálványa

Máglyára vetette a Bibliát,János Apostol jóslatát
Összemosta a nemzetek múltját, sajátosságát
A demokráciát mímelve, a hatalmat elorozta
A biológiai, s erkölcsi törvényeket bemocskolta

A földi megváltás a jóság képében tettszeleg
Gondolkodása, az erőszak szintjén megreked
Aki másként látja a világot száműzötté válik
Megbélyegzettként, a lét peremén tanyázik

A tömjént, a mirhát otthagyja a szegényeknek
A felhalmozott arannyal köszönhet a busás életnek
Végül magát ültetné a megváltó Krisztus trónjára
Csak egy apokalipszis az mi a mélységbe lerántja

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A bolygók örök tánca

  A bolygók örök tánca Engem egy ősi nagyhatalom izzó földgolyóba rejtett. Latolgattam, hogy ez talán a csúf végzet vagy egy szép kezdet. Felfigyeltem egy

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Régi nyár

Színes papírvirágokat álmodtam, szirmukba a szél belekapott, s repültek a város fölé hangtalan. Szórták a pasztell papírvirágport. Eltűntek. Nyomukban papírvirágba borult a tavaszi aszály égette

Teljes bejegyzés »

Rendhagyó búcsú

  Régen elengedtük egymás kezét, most a múltunk visszhangzik bennem, mintha még ott ülnénk egymás mellett, de csak az emlék tart össze minket. A barátság

Teljes bejegyzés »

Pünkösdi vers

A májusi szellő táncol a tájon, a fekete rigó hangosan dalol, valahol egy rádió hangja szól, megzavarva ezt a békés napot. * Láthatatlan erő költözött

Teljes bejegyzés »

Vasárnapi pillangó

Pillangó. Bolyhos, fürge pillangó Időtlen szárnyal, nézni olyan jó.   Hirtelen hozzámér hideg kezed, Pillangó cikázik bennem s benned.   Ringató érzés. Eddig kivártam Lassan

Teljes bejegyzés »

Benne járok a fejedben

Érzel? Érzem, érzel engem. Ne tudjad, hogy hová mentem, Bujkálok a hold fényében, Benne járok a fejedben.   Távol sosem leszek tőled, Parkban fekve ágy

Teljes bejegyzés »