Fáradtan..

Széjjel szakít, fáradok. Éjjel van, talán álmodom.

Ördögi fátyol szorító lelkemen, mereven világító

Kampók halálom szemöldökfáján.

Vihogó párnák keselyű ragaszkodással

Húzzák rettegő fejem álomba merülő üstökét.

Váratlan, recsegő emlékben, korhadó szerelmem keserű felütés.

Miért e szétcsúszó érzés? Leomlok saját portám lejtőjén,

Már vágyom a napot! Aranyló Nemezist hoz, majd kinevet a Hold.

Mosolyod gyógyír.. lehetne, de másnak adod, nekem csak a kín.

Száguld a remény robajló hasadék mámoros mélyére.

Ott hol varangy az angyal, és böfög a láva,

Minden gondolat csak rög, vágyad örök szálka.

Te lettél a letaszított bábu, kit felaprít a fagyott igyekezet.

Küzdenél, vígan, hisz talán süt a nap odakünn.

Ó, te pondró, csak túrod magad, lázad perzsel nem a nap.

Vakhit csalogat Ő felé. Ki vagy te, hol az ember, ismered?

Ne add el ringyómódon, Istentől kapott halhatatlan éneked!

Légy szerencsefi, láss és tanulj, a fény benned is várja szikra szülejét.

A világ éjsötét, palástja fájdalom, hangja néma.

Veretes sziklák kedélyesen haladnak temetni hasadékodat.

Kelj és menj.. fényed örök, nem szeret, hát nem szeret..

Tied volt minden örömöm, te neki adtad, ez a legtöbb!

Utazz el lelkedből a végtelenbe, keress más csillagot.

Béke és szeretet.. legyen Veled.

A lap záródik, halkul a zene, fáradtan vár szemem csodát.

Mi gyógyítja meg a világ összes baját?

Rozzant templom kicsiny kerttel, illata levendula.

Ismerős hely, jártam ott, súg kerítés mögé bújt szellemem.

Álmomban mindent tudtam, nem fájt semmi sem.

Menedékben voltam, de sorsom nem feledem,

Te voltál a feloldozás mindig, könnycsepp szemeden..

Horváth Attila
Author: Horváth Attila

Sziasztok, Horváth Attila, az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten élek, 54 éves leszek nemsokára. Hol is kezdjem? Hihetetlen, hogy blogszerzőnek jelentkezem / és immár 2.éve itt vagyok/ Nem írok verseket, csak néha megengedem magamnak, hogy az érzelmeim képekké váljanak, majd szavak formájában megjelenjenek. Annyi nagyszerű író, költő van kishazánkban, illetve csodálatos elődök kötetei a polcokon, hogy kerülök én képbe? Mondhatnám, ez lett megírva, csak nagyon messze kalandoztam. Mindig éreztem, hiányzik valami, ennél színesebb a világ. Befelé éltem, de vágytam, hogy olyan jó lenne ezt a napra vinni, kicsit megmutatni. Időnként írtam, ezt azt, tetszettek is, meg nem is. Csak jó volt látni, a folyamat maga, az fogott meg, sose tudom mi lesz belőle, amikor elkezdem. Ez nekem olyan felszabadító érzés, én, a tervező, figyelő, elemző mérnök színeket keresek a hangok közt, valamint mozdulatot a tárgyakban. Váratlan volt ez a lehetőség. Amint megírtam az Éjjeli tanúság verset, elolvastam, majd jött egy sugallat, de jó lenne, ha mások is látnák. Ennyi év alatt, már megtanultam, vállaljam, ha érzéseim által ismeretlen utakra tévedek. Igen ilyen vagyok, romantikus, érzékeny. Nagyon sokáig nem mertem, nem vállaltam fel, de az Élet a tanító: Vigyázz, ez nem Te vagy! Pesten élek, néha mesélek, váratlan jött alkalomra, kezem adom,...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Bujaság

Bujaság Isten özönvízzel súlytotta a bűnös emberiséget, mert elhagyva az Urat bűneivel elvesztett minden társas szépséget A bűnös nemi vágyakozás a tisztaság elleni támadás s

Teljes bejegyzés »

Credo

Látod-e, testvér, hogy morog, s közben csetlik-botlik ez a világ, hogy velünk együtt forog, megrág, kiköp, s szalad tovább? Látod-e, hogy az elmúlás gondolatától a

Teljes bejegyzés »

Fösvénység

Fösvénység Önzővé vált az ember, s tettei öncélúvá, Vagyongyűjtés lett az egyik legnagyobb kísértés Közben a világ elmarad, s elmúlik ifjúsága Értékeit elveszti, ami talán

Teljes bejegyzés »

Tavaszi szél

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék a mintegy

Teljes bejegyzés »

Az első tavaszi nap

Beck Brigitta: Az első tavaszi nap   Mézízű zsongás libben A szirmok közt, S lobogva úszik el a fényben, Keresztül az egész városon, Melegen, puhán,

Teljes bejegyzés »

Kevélység

Kevélység A történelem peremére sodródott az ember mert vitára adta a fejét a teremtő Istennel Gondolta : meg tud egyezni a természettel majd hogy végleg

Teljes bejegyzés »