Nyári éjszaka

Világít a hold az éjszakában,

bámulom a sok szép csillagot.

Eltűnik a tegnap is a mában,

érezni a hársfa illatot.

 

Már a házak rég aludni tértek,

árnyékaik ijesztőn nagyok.

Ahol nemrég bágyadt fények égtek,

vaksin néznek ott az ablakok.

 

Elbújik a hold a fellegekbe,

imént tücsök zenét hallgatott.

Hulló csillag száll a végtelenbe,

röptében is fényesen ragyog.

 

A szótlan fák, miként kisértetek,

őrködnek a síri csend felett.

Eltakarja sötétség az eget

a nyári éj ….. valamit rejteget

 

 

 

 

 

 

 

Andaházi Szeghy Lajos
Author: Andaházi Szeghy Lajos

Andaházi Szeghy Lajos az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem 1940 szeptemberében. Édesapám a posta alközpont üzemében műszerészként dolgozott. Édesanyám háztartásbeliként két nagyszülővel, öcsémmel, húgommal és velem együtt otthon volt. Rólunk gondoskodott. A háború utáni nagyon nehéz években szegényen, de szerető családban éltünk. A vers szeretetét apámtól, a zene szeretetét anyámtól örököltem, hat évig zongoráztam, de a focit jobban kedveltem gyerekként. Futballozni kezdtem és tíz éven keresztül játszottam a Postás, a Debreceni Honvéd és a Ganz Darugyár csapatában. Műszaki főiskolát végeztem általános gépész szakon és a Ganz Daru és Kazángyárban dolgoztam gyártástervezőként és üzemszervezőként. Végül több mint 43 év után innen mentem nyugdíjba. Itt ismertem meg feleségemet is akivel több mint 46 éve éve boldog házasságban élünk. Két remek fiunk és öt csodálatos unokánk van. Céljaink, amiket kitűztünk mindig közösek és reálisak voltak. Azok megvalósulása sok örömet szerzett eddigi életünk folyamán. Hatvan évesen kezdtem tájfutóként versenyezni, hét éven keresztül. Nagyon szerettem az erdő illatát, a mezőket, de sajnos egy sztrok után abba kellett hagynom a tájfutást. Olvasni mindig szerettem. Versírással már fiatalkoromban próbálkoztam, de csak az asztalfióknak írtam. Nyugdíjasként már több időt tudtam versírással tölteni. A versírás tudományával behatóbban ekkor kezdtem foglalkozni. Már tájfutó koromban lenyűgözött mindig a természet, a táj...

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Kedves Lajos,
    remek verset alkottál! A klasszikus 10 és 9 szótagszámú sorok váltakozása adja az ütemet, szép szavaid a dallamot. Dupla az örömöm, hiszen ott is sokat eveztem, nézve az épület szomorú ablakszemeit.
    Szívből gratulálok!
    Barátsággal,
    Miklós

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Van egy kedvenc bögrém

Author: Tornyai Noémi Kisiskolás koromtól kezdve írok verseket és meséket, amiket mindig nagy örömmel olvastam fel a testvéreimnek. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt inkább

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Álarcos emberek

Álarcos emberek jóságot mímelnek, de szívük kőből, és rózsájuk üvegből. Valójában ők, kik senkit sem szeretnek, csupán hatalomból, pénzből, gyűlöletből cselekednek, hús szívvel nem rendelkeznek.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

Énidőm

Idő koldul az ereszek alatt, rongyaiban évszakok zörögnek, mozdulataira némább a holnap, arcát csorba tükörben fésüli meg. Vak peronon várakozik egy másikétól függő hang, leheletnyi

Teljes bejegyzés »

Tűz közelében

Tűz közelében melegség árad, nem ül arcokra szomorú, s bánat. Tisztul a lélek, felszabadulna, rossz élményekből újratanulna.   Fagyott végtagok is kiengednek, mozgathatók, ahogy melegednek.

Teljes bejegyzés »

ARS POETICA

PCSOLINSZKY KITTY ARS POETICA   Madárnak születtem… Olyasfajtának, ki nem üldözi a dögöket, Irtózik megtenni a felesleges köröket. Nem, én nem volnék keselyű, Miért áldozzam

Teljes bejegyzés »

Sok mindent

  Sok mindent hagyok örökül neked, ha elmegyek. Előtted csúcsosodnak az érzelem hegyek. Ormait hó fedi majd, fénye vakítja szemed, de oly messze lesz tőled,

Teljes bejegyzés »