Nyári éjszaka

Világít a hold az éjszakában,

bámulom a sok szép csillagot.

Eltűnik a tegnap is a mában,

érezni a hársfa illatot.

 

Már a házak rég aludni tértek,

árnyékaik ijesztőn nagyok.

Ahol nemrég bágyadt fények égtek,

vaksin néznek ott az ablakok.

 

Elbújik a hold a fellegekbe,

imént tücsök zenét hallgatott.

Hulló csillag száll a végtelenbe,

röptében is fényesen ragyog.

 

A szótlan fák, miként kisértetek,

őrködnek a síri csend felett.

Eltakarja sötétség az eget

a nyári éj ….. valamit rejteget

 

 

 

 

 

 

 

Andaházi Szeghy Lajos
Author: Andaházi Szeghy Lajos

Andaházi Szeghy Lajos az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem 1940 szeptemberében. Édesapám a posta alközpont üzemében műszerészként dolgozott. Édesanyám háztartásbeliként két nagyszülővel, öcsémmel, húgommal és velem együtt otthon volt. Rólunk gondoskodott. A háború utáni nagyon nehéz években szegényen, de szerető családban éltünk. A vers szeretetét apámtól, a zene szeretetét anyámtól örököltem, hat évig zongoráztam, de a focit jobban kedveltem gyerekként. Futballozni kezdtem és tíz éven keresztül játszottam a Postás, a Debreceni Honvéd és a Ganz Darugyár csapatában. Műszaki főiskolát végeztem általános gépész szakon és a Ganz Daru és Kazángyárban dolgoztam gyártástervezőként és üzemszervezőként. Végül több mint 43 év után innen mentem nyugdíjba. Itt ismertem meg feleségemet is akivel több mint 46 éve éve boldog házasságban élünk. Két remek fiunk és öt csodálatos unokánk van. Céljaink, amiket kitűztünk mindig közösek és reálisak voltak. Azok megvalósulása sok örömet szerzett eddigi életünk folyamán. Hatvan évesen kezdtem tájfutóként versenyezni, hét éven keresztül. Nagyon szerettem az erdő illatát, a mezőket, de sajnos egy sztrok után abba kellett hagynom a tájfutást. Olvasni mindig szerettem. Versírással már fiatalkoromban próbálkoztam, de csak az asztalfióknak írtam. Nyugdíjasként már több időt tudtam versírással tölteni. A versírás tudományával behatóbban ekkor kezdtem foglalkozni. Már tájfutó koromban lenyűgözött mindig a természet, a táj...

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Kedves Lajos,
    remek verset alkottál! A klasszikus 10 és 9 szótagszámú sorok váltakozása adja az ütemet, szép szavaid a dallamot. Dupla az örömöm, hiszen ott is sokat eveztem, nézve az épület szomorú ablakszemeit.
    Szívből gratulálok!
    Barátsággal,
    Miklós

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az égbe kiáltók szava

Az égbe kiáltók szava Mennydörgés törte meg a csendet, Tombol a földön a hiúság vására, hol lovak helyett embert vetnek fogságba humánus fegyvert, lasszót használva

Teljes bejegyzés »

Őszi Gondolatok

A szavak, mint az őszi levelek, a földre hullanak. Elhagyottak, szépek, melyek egykor színt adtak az álmoknak. Most csak árnyak, mit a szél sodor. S

Teljes bejegyzés »

Nélküled

Csönd.Mindig és mindig ugyanaz… Olyan nyomasztó.Bántó.Hallgatag Csak üvöltésem hallom.Belülről.Magamban. Mert hiába kereslek.Sehol se talállak. Aludni se bírok.Fáj minden mozdulat. Fülelek.De nem hallom szuszogásodat. A szívem

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Nem lehet

    NEM LEHET   Vad voltam neked, ismeretlen. Hajlíthatatlan, neveletlen.   Kezedből nem ettem, hívó szavadra nem füleltem, kérésedre nem hajoltam, szemedbe néztem mozdulatlan…  

Teljes bejegyzés »

Ősz érkezik

Edit Szabó : Ősz érkezik Tavaszi kikelet, ezer virág, megébredt évek, az új élet nyitás, vidámság,majd a nyári kacagás, miért jön újra ez az elhervadás?

Teljes bejegyzés »