Nyári éjszaka

Világít a hold az éjszakában,

bámulom a sok szép csillagot.

Eltűnik a tegnap is a mában,

érezni a hársfa illatot.

 

Már a házak rég aludni tértek,

árnyékaik ijesztőn nagyok.

Ahol nemrég bágyadt fények égtek,

vaksin néznek ott az ablakok.

 

Elbújik a hold a fellegekbe,

imént tücsök zenét hallgatott.

Hulló csillag száll a végtelenbe,

röptében is fényesen ragyog.

 

A szótlan fák, miként kisértetek,

őrködnek a síri csend felett.

Eltakarja sötétség az eget

a nyári éj ….. valamit rejteget

 

 

 

 

 

 

 

Andaházi Szeghy Lajos
Author: Andaházi Szeghy Lajos

Andaházi Szeghy Lajos az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem 1940 szeptemberében. Édesapám a posta alközpont üzemében műszerészként dolgozott. Édesanyám háztartásbeliként két nagyszülővel, öcsémmel, húgommal és velem együtt otthon volt. Rólunk gondoskodott. A háború utáni nagyon nehéz években szegényen, de szerető családban éltünk. A vers szeretetét apámtól, a zene szeretetét anyámtól örököltem, hat évig zongoráztam, de a focit jobban kedveltem gyerekként. Futballozni kezdtem és tíz éven keresztül játszottam a Postás, a Debreceni Honvéd és a Ganz Darugyár csapatában. Műszaki főiskolát végeztem általános gépész szakon és a Ganz Daru és Kazángyárban dolgoztam gyártástervezőként és üzemszervezőként. Végül több mint 43 év után innen mentem nyugdíjba. Itt ismertem meg feleségemet is akivel több mint 46 éve éve boldog házasságban élünk. Két remek fiunk és öt csodálatos unokánk van. Céljaink, amiket kitűztünk mindig közösek és reálisak voltak. Azok megvalósulása sok örömet szerzett eddigi életünk folyamán. Hatvan évesen kezdtem tájfutóként versenyezni, hét éven keresztül. Nagyon szerettem az erdő illatát, a mezőket, de sajnos egy sztrok után abba kellett hagynom a tájfutást. Olvasni mindig szerettem. Versírással már fiatalkoromban próbálkoztam, de csak az asztalfióknak írtam. Nyugdíjasként már több időt tudtam versírással tölteni. A versírás tudományával behatóbban ekkor kezdtem foglalkozni. Már tájfutó koromban lenyűgözött mindig a természet, a táj...

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Kedves Lajos,
    remek verset alkottál! A klasszikus 10 és 9 szótagszámú sorok váltakozása adja az ütemet, szép szavaid a dallamot. Dupla az örömöm, hiszen ott is sokat eveztem, nézve az épület szomorú ablakszemeit.
    Szívből gratulálok!
    Barátsággal,
    Miklós

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kakaós lepény

Kakaós lepény. Emlékek íze. Nagymamám sütőjében gyakorta elnéztem az üvegen át, ahogy a ruganyos és mégis omlós tészta lassan felemelkedik a tepsiben. A vaníliás cukor

Teljes bejegyzés »

Pista emlékére

Még négy éves sem voltam, amikor elmentél… Édesanyánk mesélte, hogy nagyon szerettél.   Könnyek között olvasom az emlékezéseket. Mindenki jót ír rólad, emberit, nemeset.  

Teljes bejegyzés »

Lélektakaró-2.rész

Próbált rájönni, hogy vajon mi „rondíthatott” bele a csendbe. Talán egy kóbor állat ugorhatott rá a sóderrakás tetejére dobált deszkákra? Ekkor már jó ideje az

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

Szókaratés, a nagy filozófus tanácsot ad

A virágzó görög kereskedőváros, az oligarchák által irányított Miértlopolisz főterén, egy kiselejtezett hordóban élt a híres filozófus, Szókaratés. Messze földről jártak az öreg gondolkodóhoz az

Teljes bejegyzés »

Vukovári Panna | Dupla könyvbemutató

2023. november 27-én mutattuk be Vukovári Panna szerzőnk két új kötetét a Hadik Kávéházban. Örömünkre zsúfolásig megtelt az előadóterem, ahol a családtagok, barátok mellett szép

Teljes bejegyzés »

A konyhafőnök ajánlata

Kora délután volt. A rendezvényt öt órára hirdették meg, de sokan már négytől ott toporogtak, amikor kinyitották a különterem ajtaját. Az előtéri megőrzőbe értékes bundák

Teljes bejegyzés »