A magyar űrhajó személyzete
A hazai sajtó több írásában is megemlékezett arról, miként is jutottunk ebbe a szerencsés helyzetbe, hogy űrmissziónk lehet. Előzménynek a 2072-es technológiai lázadást idézik, mely az évtizedekkel korábbi rossz oktatáspolitikának volt a következménye. Vészes mértékben lecsökkentették a természettudományos órák arányát a közoktatásban, ezért már annyira kevés műszaki-természettudományos szakember volt hazánkban, hogy már a behozott technológiákat sem voltak képesek üzemeltetni. Ebből adódóan leállt az internet, a közlekedési zavarok általánossá váltak, üzemek működése került veszélybe, mely tüntetéssorozatot eredményezett. A válságból való kilábalásban India volt hazánk segítségére, ahol nagyon magas szintű matematikai- és természettudományos oktatást hoztak létre. Felismerték, hogy a rendkívül népes ország 22. századi normál működése csak így valósítható meg. Például már a kicsiny gyerekeket is ténylegesen természettudományos ismereteket is közvetítő játékok tömkelegével látják el, ilyeneket reklámoznak, természettudományos iskolai osztályokat működtetnek, a tanárokat és a mérnököket, kutatókat kiemelt fizetésben részesítik.
Több írás röviden áttekinti a modern tudomány kialakulásának és mintegy terjedésének útvonalát, mely kezdődött az ókori görögöknél, amit Földközi-tengeri kultúrának is lehet nevezni. A görög kultúrát megörökölte a római birodalom. Az ókori kultúra megőrzésében és továbbfejlesztésében nagy szerepe volt az iszlám aranykornak, majd ismét Európába került, de lassan átterjedt az Atlanti-óceán mellé, mivel Amerika felfedezését követően az atlanti államok tudtak többet áldozni a tudományra. Az Atlanti-óceán keleti partjáról a nyugati partra tevődött a hangsúly, majd a Csendes-óceán menti államokra és napjainkban a tudomány fő fellegvára az Indiai-óceánra tevődött át, melynek vezető hatalma India.
Hogyan került hazánk India látókörébe?
Valójában régóta tudjuk, hogy a cigányság őshazájának India tekinthető, mely genetikailag egyértelműen be is bizonyosodott. Ezzel a 21. század közepén kezdett el foglalkozni az indiai kormány olyan szinten, hogy akkor fel kellene vennie a kapcsolatot az elszármazott népcsoportokkal. A cigányság több országban is jelen van, azonban úgy alakult, hogy ez kapcsolatfelvétel hazánk esetében volt a legsikeresebb. Talán épp a 2072 technológiai krach miatt nyújtott indiai segítség alapozta meg. A közös munka során kialakultak a kulturális és egyéb kapcsolatok is. A hazai cigányságnak rendkívül jól esett, hogy egyre nagyobb érdeklődés fordul feléjük. Közös indiai-magyar képzések kerültek kidolgozásra elsősorban a természettudományok területén. Sokan juthattak el részképzésekre Indiába a cigányság köreiből, mely komoly motivációt jelentett számukra ahhoz, hogy minél jobb eredményeket érjenek el a matematika és a természettudományok tanulmányozása területén, hiszen ez volt a kiutazás feltétele. Sokan kiváló mérnökként, kutatóként tértek vissza a hazánkba. Ezt követően gyorsult fel az új ökoházas lakásprogram is, melynek következtében új önfenntartó lakóházak épültek. A régi budapesti 8. kerület teljesen átalakult. 8-10 emeletes új, minden kényelemmel felszerelt házak épültek, a tetőkön kertekkel, játszóterekkel.
A legénység tagjai között szerepel a 8. kerülteben élő fiatal mérnök házaspár, Maya és Paya, akikkel a Magyar Űrügynökség újságírója interjút készített, mely honlapjukon olvasható.
- Úgy tudjuk, hogy Ti a kezdetektől részt vettetek az űrhajó tervezésében. Milyen feladataitok voltak?
Elsősorban az űrhajó belső berendezéseinek kialakításában dolgoztunk. A tervezői munka évekig tartott. Át kellett gondolniuk, hogy milyen kényelmi berendezések legyenek? A tervezők nem csak erre az útra kívánták felkészíteni az űrhajót, hanem egy ténylegesen hosszabb, akár csillagközi utazás tervezéséhez is hozzá akartak járulni a belső tér kialakításával.
- Beszélnétek arról, hogy miért döntöttetek a mérnöki pálya mellett? Milyen tényezők befolyásolták elhatározásotokat?
Nagyon tetszettek a minket körülvevő műszaki berendezések, a közlekedés, az okosház, a kommunikációs lehetőségek, stb.. Ténylegesen felmértük, hogy ezek nélkül már elképzelhetetlen lenne az életünk. De ezeket ugye működtetni, karbantartani, sőt folyamatosan fejleszteni kell, ahogy arra a 2072-es események is rámutattak. Ezért ebben a szektorban folyamatosan lesz munkalehetőség is. Tettszett az is, ahogy India mellénk állt, folyamatosan írta ki a pályázatokat az iskolák számára, és a szüleink folyamatosan bíztattak, hogy igen, próbálkozzunk ezek elnyerésében. Az érdeklődés végig megvolt bennünk ebben az irányban. Bár érdeklődtünk a művészetek, a tánc, a zene iránt is. Az egyetem után azóta is mindketten, közösen járunk szabadidőnkben hagyományőrző csoportokba, de végül hivatásként a mérnöki pálya mellett döntöttünk. Ebben szerepe volt a sokféle lehetőségnek.
- Emlegettétek az iskola hatását. Miben állt ez? Melyek voltak a kedvenc tantárgyaitok és miért?
A 21. század elején bevezették az iskolában a diákok számára kötelező mindennapos testnevelést. A 22. században szerencsére eljutottunk odáig, hogy minden nap legyen valamilyen science óra, fizika, kémia vagy biológia óra is a hozzá kapcsolódó matematikával együtt. Ez utóbbit azért tartom fontosnak, mivel a természettudományok nyelve a matematika, ezért fontos, hogy ez az eszköztudás is teljes mértékben rendelkezésre álljon. Hiszen, különösen a fizika esetében, már a természet leírásához használt fogalmainkat sem lehet másképp leírni, nemhogy a törvényeket megfogalmazni. Gondoljanak csak azokra az egyszerű becslésekre, ahogy bemutatták az űrhajó útját jellemző egyes részeket az Ügynökség honlapján.
De ténylegesen már gyerekkorukban is játszottunk a legkülönfélébb fejlesztő játékokkal, melyekkel el vannak árasztva a játékboltok. A számítógépes játékok mellett imádtuk az építészeti szimulációkat és technológiai játékokat is. Az iskolában pedig nagyon sok alkalmunk nyílt kísérleteket végezni, társaiknak bemutatókkal egybekötött kiselőadásokat tartani. Az ezekre való felkészülés is mindig élmény volt.
Mindketten több tanulmányi versenyen indultunk, mind egyénileg, mind pedig csapatban. Az ezekre való felkészülésre sok délutánunk ment el. Ezekben tanáraink nagy segítségünkre voltak. Az iskola, az önkormányzat ezeket fontosnak tartotta. Sokat jártunk kirándulni, érdekes utazásokon vettünk részt. De sok esetben merültünk el a nagy méretű 3d szimulációkban is, hiszen rájöttünk, hogy azokból nem egy esetben sokkal több érdekesség is kiolvasható, sőt a helyszínen nem is biztos, hogy olyan jól látszik a dolog. Például amikor felülről, 50-100 méter magasságból lehet tanulmányozni mondjuk a piramisokat és azok környezetét.
Egyetemi tanulmányaink egy részét Indiában végeztük részképzésen. Ott ismerkedtünk meg, a diploma megszerzését követően pedig összeházasodtunk. Maya vegyészmérnök én gépészmérnök lettem. Utána a PhD képzés keretében már elkezdtünk űrhajók tervezésével foglalkozni.
Maya kiemelte, hogy neki nagyon tetszett a középiskolai történelem oktatás, mivel az elsősorban a műszaki találmányok jelentőségét hangsúlyozta ki az éppen vizsgált korszakokban, nem pedig például a különböző csaták évszámait. Imádta az egyiptomi, a görög és a római építészetet, az egyes korokat jellemző fejlődést, ahogy az iszlám átmentette és továbbfejlesztette az ókori kultúrát, míg végül eljött az elektromosság kora, ami óriási fejlődést hozott az emberiség életébe. Az órákon varázslatosak voltak a 3d megjelenítések. mintha ténylegesen az adott helyszínen álltak volna. Az egyes korokra jellemző fontos természettudományos kísérleteket is elvégezték, mely a történelemtanításnak része is volt. Tehát arról kaptak képet, hogy miként is befolyásolta az emberiség történetét a technika fejlődése és ez miként hatott a társadalmi fejlődésre.
Az interjú végén Maya töredelmesen bevallotta, hogy már gyereket is szeretnének.
Az űrhajón volt is lehetőség a gyerek „előállításának”, hála a kényelmes belső elrendezésnek és a számukra biztosított külön hálószobának. Ez ugyanis titkos feladatuk is volt, mármint a próbálkozás. Tehát várhatjuk az első magyar űrbébit. Fiú vagy lány? Lehet nevet javasolni.
A misszió eredményeiről röviden még annyit, hogy a sóolvadékos reaktor kiválóan működött az állandó sebességű szakaszon is, tehát az űrhajó forgatása elegendő gyorsulást tudott biztosítani. A lítium sajnos a Titánon sem gyakoribb elem, mint a Földön. Ellenben a hold metán légköre és szénhidrogén tavai, folyói, tengerei lehetőséget nyújtanak a további kutatásokhoz.
Author: Radnóti Katalin
Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/
