Nem jöttél túl korán,
hiába vártam rád.
De most már, hogy itt vagy,
talán itt is maradhatsz.
Lágy kenyér az asztalon,
páragyöngy a palackon.
Vörössel köszöntlek!
(Lehet, hogy szeretlek.)
A hétköznap megőrít,
a hangod elrepít.
Nyugalom Szigetre,
maradnék örökre.
Nem jöttél túl korán,
hiába vártam rád!
Vörössel köszöntlek!
(Lehet, hogy szeretlek!)
Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.
Te lettél a minden! Te lettél a remény! A tündöklő napfény a mindennapok egén! Egy társ. Egy barát. Egy biztos támasz. A múltam fájó
Gyengédség Szeretem a lágy, gyengéd dolgokat Lépni halkan, finoman Nem megfogni, megragadni inkább csak érinteni Nem mondani inkább gondolni Nem kiabálni csak suttogni Nem veszekedni
A pillanat már elsuhant, És lassan-lassan este van… De remélem lesz még ilyen, Békésen ébredő vasárnap reggelem. Vasárnapi ébredés Felébredek. Még teljes a sötétség, s
Zaj. Nehéz, fáradt léptek csoszogása hallatszott a konyha felől. Felriadt, az ajtó felé fordította fejét. A mosogató feletti ledizzó égett, halvány fénye végigfestette a lépések
Belé vakultam (Bár lennék) Most lennék csak igazán, Életvonal tenyerén; S nyújtózkodnék rajta, Az örökké való éjjelén. Lennék… Ajkai közt a hang; Mely
Remélem olvasod ezt Hiszem, hogy eljut hozzád Ma is rengeteget gondolok rád S ami történt még mindig nagyon fáj. Egyszercsak jött az értesítés Az
2 Responses
Zituka ma sem írtál hiába! 💖
Nagyon szépen Köszönöm!:)