Ma éjjel felgyújtom a lángot!
Ma éjjel újra élek!
Kifordítom sarkából a világot!
Ifjú leszek, szabad lélek!
Letépek magamról minden láncot!
Nem hajtom igába fejem!
Megküzdök, ha kell, halok!
Hagyom, szívem izzó parázzsá legyen!
A fáklyával előre futok!
Bármi volt eddig,
ma élni akarok!
Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.
A pad a tóparton A városi tópart délutáni fénye mindig aranyszínűre festette a vizet. Lilla gyakran járt ide tanulni, mert a hullámok halk csobogása
Füstszínű szunnyadással ketyegnek a percek. Színes álmok gördülnek a homloklebenyre feszített vászonlepedőn. Hajnali harmatot csal homlokomra a felidézés. Nem maradt más, csak az emóció. Author:
Egy el nem múló érzés Ha szeretők lennénk, Elég lenne egyetlen ölelés, Hogy ne érezzük többé üresnek magunkat? Vagy lehet, hogy ezt a magányt
próbálom megérteni: mit jelenthetsz nekem potenciálod levegőt ad, mi történik velem? poétikus gondolataim sorra nyelem pocsékolni rímeket rád – elment az eszem? pimaszságod szándékos, nem
Rájöttem, hogy nem szeretlek, Mert a dolgok belül tönkretesznek. Az a sok apróság, Mi a szívem behálózta már. Szívrágó féreg, A te koszod. Vérré
Balassi Bálint emlékére Lantodnak pengése, a hős kor zengése szívünkben büszkén dobog. Vitézi életed költőként élhetted, neked az volt szép sorsod. Verseidnek fénye
