Ma éjjel felgyújtom a lángot!
Ma éjjel újra élek!
Kifordítom sarkából a világot!
Ifjú leszek, szabad lélek!
Letépek magamról minden láncot!
Nem hajtom igába fejem!
Megküzdök, ha kell, halok!
Hagyom, szívem izzó parázzsá legyen!
A fáklyával előre futok!
Bármi volt eddig,
ma élni akarok!
Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.
(A szeretet örök) Látsz most odafent az égen, mint fénylő csillag a sötétben. A gyertyák most érted égnek, Az emlékek örökké élnek. A
Egy nehéz nap legvégére érve, Hazatérve vár otthonod menedéke. Tisztulási vágyaktól vezérelve, Egy áttetsző világba megérkezve; Zuhogó zuhatag zenjébe, Csillogó cseppeknek csendjébe. A néma könny
Minden egyes ember úgy hordja magával, Gyerekkorát, búját, fájdalmát, magányát Mint zsebében felejtett borotvapengét, Belenyúl minden nap, megvágja kezét. Minden nap belenyúl, minden nap
Estefelé jár már a nap, Lassan indul a kis csapat. Nagypapa és két unoka Szedés után elfáradva. Hazára kis kanna málna Vándorol határból házba.
Csupán egy szám, amit az anyakönyvi kivonat mutat, puha bársonyként ölelhet az élet szépsége, s utat mutat, míg él bennem a remény, lám a természet
Újra így szeretni Újra így szeretni valakit, vajon fogok-e még e világon? Ezzel a gondolattal vagyok néha magam hadilábon. Állítják néhányan, hogy mást is
