Még naponta eszembe jutsz!
Azt hiszem, így lesz örökre.
Ahogy elmúlnak éveim,
egyre több könnycsepp görög le.
Még a só is tőled való,
a cukor, a szó, a szemed.
Oly furcsa a Mindenható,
hogy elvette tőlem kezed.
Már Téged ölelnek fények.
Már megvilágítanak.
Önzésem mélyén megbújva
látom időm, hogy szalad.
Te az almát választottad.
Ettől lett élet, lettem én!
Vállaltad a bűnt, a rosszat,
hogy szülhess idők kezdetén.
Ha Éva a kígyóba harap
a szép alma helyett,
ki lett volna az áldozat?
Lenne-e még szeretet?
Author: Bujdosó Miklós Gábor
Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole
