Nagy fának kéne lenni,
vagy a levelének.
Nyújtani árnyat
az emberek fölött.
Lenni tölgynek, hársnak,
repülő, hulló társak között,
vagy lenni súlyos ércnek
büszkén, mint a karcsú bércek
nézni fentről.
Ha megcsaltak, becsaptak,
hazudtak az álomlopók…
Az egész mit sem ér.
Hiánnyá növekedni,
újra-újra rendet tenni!
Rám akasztott ősi járom,
meseváró bolond álmom
visszatér.
Mint templom az esti csendre
vigyázni bent a rendre,
s kezdeni újra és újra
rendületlenűl.
Örülni, játszani, lenni!
Bármily kicsit, de tenni,
míg örömöd másokon szétterül.
Nagy fának kéne lenni,
– vagy a levelének, –
amit egyszer úgyis kivágnak.
Author: Bujdosó Miklós Gábor
Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole