Gondolatok Szabó Magda: Az őz című könyvéről

A féltékenység természetrajza

A múlt század történelmi környezeteinek lenyomata

 

Szabó Magda egyik kedvenc íróm. Az őz című lenyűgöző regénye, mely 1959-ben jelent meg és több, mint harminc nyelvre lefordítottak, nem egyszerűen a főszereplő téridőben csapongó gondolatainak a leírása, melynek meghatározó motívuma a féltékenység. A múlt század több korszakának jellegzetes gondolkodásmódjáról, történéseiről is kiváló képet fest a szerző a cselekmény háttereként.

Az idősíkok akár egybekezdésen belül is változnak, ahogy éppen a főhős gondolataiban előbukkannak életeseményei. Lélektani regénynek tekinthetjük a művet, nincsenek is benne rendes párbeszédek. A főhős, Eszter egyetlen nagy monológja, függetlenül attól, hogy a szerző azt húsz részre tagolta.

Az első fejezet különösen zavarosnak hat, melyben majd minden szereplő megjelenik. Azonban aki itt nem hagyja magát elveszni, annak a további fejezetekben szép sorban tisztul a képe az események láncolatáról, ahogy Szabó Magda több regényében is.

Nagyon szépen érzékelteti a szerző a múlt század első felének társadalmi tagozódását több érdekes mikrotörténésen keresztül, melyek előkerülnek a főhős gondolati között. Érdemes a második világháború alatti és az utána létrejött kommunista rendszer ideológiájához kapcsolható apró megjegyzéseken is elgondolkodni. A történelmi háttér 21. századi szemmel való olvasata legalább olyan érdekes tanulságokkal bír, mint a féltékenység megjelenítése.

Mintegy harmadik szálként végigvonul a történeten a házasságtörésről való gondolkodás és az ahhoz való különböző viszonyulás kérdése.

Nekem ezt a regényt is kétszer kellett elolvasnom. Elsőre annyira magával ragadott a történet, hogy szinte gyorsolvasással futottam végig rajta. A másodiknál voltam csak képes figyelni a részletekre, a rendkívül finom, de mégis nagyon velős megfogalmazásokra, a karakterek kimunkáltságára. A fő karakter egy féltékeny, magát elfogadni nehezen tudó embertípus modellje. A másik, akire féltékeny, pedig erősen eltúlzott törékeny nőt modellez. A modellezett élethelyzetek rendkívül változatosak.

A regény iránti érdeklődés felkeltéséhez a rövid tartalom leírása helyett inkább kérdéseket írtam, melyek legtöbbjére a regény olvasása során lehet keresni a válaszokat, akár idézetek formájában. Továbbá írtam néhány olyan kérdést is, melyet az elolvasás után érdemes végig gondolni visszatekintésként. Az aktív, élményszerű olvasáshoz kívánok írásommal, kérdéseimmel hozzájárulni.

 

Kérdések, feladatok az elemző feldolgozáshoz:

  • Milyen helyszíneken játszódnak a felidézett cselekmények?
  • Hol van a főhős, amikor végig gondolja az életét?
  • Ki a főhős szeretője? Melyik fejezetben derül ez ki? Mi a foglalkozása? Ki a házastársa?
  • Hogyan tartja el a főhős szüleit és saját magát gyerekként?
  • Milyen emberi kapcsolatok jelennek meg a regényben?
  • Eszternek milyen emberi kapcsolatai vannak? Milyen érzések kísérik ezeket? Felfedezel-e magadban is hasonlókat?
  • Van-e olyan emberi kapcsolat a regényben, mely a te környezetben is előfordul/előfordult?
  • Milyen házasságtörtések jelennek meg a regényben? Hogyan viszonyulnak ehhez az ebben résztvevők? Miként oldódnak meg ezek? Miként gondolkozik erről a főhős kezdetben és később a regény során?
  • Milyen történelmi környezetekben játszódik a regény? Miként változik a történelmi környezet a regény cselekménye során? Milyen utalások vannak a történelmi környezetekre?
  • Hogyan kerül Angélához az őz? Miként pusztul el az őz? Szerinted miért ez a rövid epizód adja a regény címét?
  • Milyennek írja le az író Angélát? Hogyan alakul Angéla sorsa a regényben?
  • Miért kellett Angéla családjának elköltözni?
  • Milyennek írja le az író Esztert? Hogyan alakul Eszter sorsa a regényben?
  • Hasonlítsd össze Eszter és Angéla családi hátterét! Magyarázhatja ez Eszter Angélához való viszonyulását?
  • Összhangban van-e Eszter viselkedése és gondolatai Angélával való kapcsolatában?
  • Szerinted miért gyűlölhette Eszter annyira Angélát?
  • Az Angéla név a latin eredetű angelus szóból ered, melynek jelentése: angyal. Szerinted van ennek jelentősége a regény szempontjából?
  • A regényben többször megjelenik a kalitka Angélával kapcsolatban. Lehet ennek szerinted szimbolikus jelentése?
  • Mi a véleményed Eszter szüleiről? Hogyan hathatott ez Eszter gondolkodásmódjára, viselkedésére?
  • Mi volt a jótétnapló? Szerinted érdemes lenne napjainkban is ilyet íratni a gyerekekkel?
  • Ki kéri meg Eszter kezét? Miért? Miért utasítják el és hogyan?
  • Milyen diplomát szerez Eszter és hogyan, miből keres pénzt tanulmányai alatt?
  • Mi volt Eszter foglalkozása és ennek milyen előzményei voltak?
  • Szerinted miért nem törvényesíti Eszter a kapcsolatát?
  • Van-e jellemfejlődés bármelyik szereplő esetében, vagy egyszerűen csak idősebbek lesznek?
  • Szerinted milyen lehet a másik oldal, Angéla véleménye Eszterről?
  • Mi lehet túlzó a regényben?
  • Jónak tartod-e a címet? Vajon miért ez a címe a regénynek? Te milyen más címet javasolnál és miért?
  • Milyen illusztrációkat lehetne készíteni a regényhez?
  • Az őz gyilkosok és áldozatok regénye.” – Szerinted miért jellemezte így saját regényét Szabó Magda?
  • Ajánlanád-e másoknak is olvasásra a regényt? Miért igen/miért nem?

 

 

Radnóti Katalin
Author: Radnóti Katalin

Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Petes H. László

Várandós neszek

      VÁRANDÓS NESZEK       Előttem megkövült könnyek zápora Rég lezárt sorsok vésett hantnyoma Hallgatom zengő fák leheletét Várandós időknek elhaló neszét..

Teljes bejegyzés »

Nőnapra

Bogár Richárd Nőnapra Mi is igazán a nőnap?   Egy napot ki jelölni arra, hogy a Nőknek kedveskedjünk? Talán nem is elég arra.   Ha

Teljes bejegyzés »

Budapesti őrangyalok

   Budapesti őrangyalok     Két bástyán hét torony óv egy álmot a hét vezérnek.   Egy sziget örökké csendben susog a Szent Margitnak.  

Teljes bejegyzés »

Rövid és örök

   Rövid és örök   Az igaz barátság örökké tart, határok nélkül.   Nem a te barátod, mert hazug a kedves mosolya.   Egy barát

Teljes bejegyzés »

Törékeny ajándék

  Törékeny ajándék     A nő egy töretlen törékenység szép teremtménye.   Sok nő és sok hölgy, de csak egy babám és csak egy

Teljes bejegyzés »

Hangod

Hangod   Drága múzsám! Édes, drága szívem! Hiányzik a benned élő, Boldogság, mi végtelen.   Hibáztam, óh de nagyon, Magam ellen tettem; Mikor csodás hangodba,

Teljes bejegyzés »