Óda az élethez (Reflexió József Attila Óda c. versére)

Állsz lehunyt szemmel, időtállón,

Mint az Óda, az itt írt mű,

Melyben szent háromságot alkot

A táj, Te és a NŐ

 

Egy pillantás, egy mozdulat,

S életre kelt benned a vágy,

Minden porcikád akarta őt,

az illékony természeti csodát.

 

Beszívtad a pillanatnyi látványt,

Lelked átmosta-szőtte a nőt.

Bevackolta magát agyadba

És idegek húrján surrant át.

 

Magadnak akartad kapzsin, önzőn,

Mint kisfiú a színes kavicsát,

Loppal tapintva zsebe rejtekén:

Megfoghatón, titkon és féltőn.

 

Azóta nincs benned harag, indulat

És értelmet nyert az élet, a lét.

Minden őt idézi, érte kiált,

Benned él, mert ő már Te vagy.

 

Az érzés kibuggyan, mindegy, mi jön,

Oly hatalmas, nem lehetsz ura.

Kiírod magadból, különben felfal,

Kínoz, sorvaszt, megöl.

 

Léted a múlté, de nem az érzés, gondolat!

Az élet-csodát már mások élik át:

Születnek, szeretnek, szenvednek.

Nyomuk néha megmarad.

 

Így él most ő is, általad

És itt a táj is, élettel teli.

Szavad zenéje fülembe cseng,

Hozzám szól a Szinva patak.

 

2022.11.07.

Takácsné Tóth Márta
Author: Takácsné Tóth Márta

Taktoma (Takácsné Tóth Márta) Unokáim kérésére szoktam meséket kitalálni. Altalában 6-8 dolgot adnak meg, pl. helyszín, szereplő vagy tárgy, és ezeknek a mesében szerepelniük kell, Sajnos elég ritkán írom le őket. Alkalmanként verseket írok, ha valami inspirál. Rajzolok, festek, a Paks Városi Vegyeskarban énekelek. Számukra több idegen nyelvű darab magyar átiratát is elkészítettem. Szeretem Arany János balladáit, a fantázia és sci-fi könyveket, filmeket, no meg a verses meséket, jó ritmusú gyerekverseket. Első publikációm (4 versem és egy kapcsolódó rajzom) egyik ismerősöm unszolására a 2022 tavaszán jelent meg a Paksi Tükör c. irodalmi, művészeti és helytörténeti kiadványban. Ugyancsak ő biztatott, hogy vegyek részt pályázatokon és az interneten is nézzek körül. Sikeres pályázataimnak köszönhetően több versem és mesém is megjelent antológiákban és irodalmi honlapokon. Mottóm: A fantázia jövő között a lelked és az elméd tölti ki az űrt (Taktoma).

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A túlpart

Nem tudom mi történt velem.  Immár vén fejjel  már hetek óta  egyre csak makacsul  magamban ugyanazt a kérdést kérdezem:  Élni még tovább érdemes?  Nem tudom,  Nem

Teljes bejegyzés »

Egy család vagyunk

Edit Szabó : Egy család vagyunk Egymás után haladunk, vajon merre visz az út? Városokban, falvakban jár a lábunk úgy lassan. Lépéseknek van célja ?

Teljes bejegyzés »

Magyar fohász

Magyar fohász   A Kárpátok bércein egy morajló ősi szél, ezeréves felhők között a múltunkról mesél. Akarjuk a szebb jövőt, mert mi egymásban hiszünk, ha

Teljes bejegyzés »

Mielőtt még késő

  Sokak számára hatalmas terhek vagyunk, Pedig magunk után nagy értéket hagyunk. Senki sincs, aki talál ránk elég időt, Nem értem, miért , Te ismered

Teljes bejegyzés »

Ünnepeljünk együtt

Edit Szabó : Ünnepeljünk együtt Ünnepeljünk együtt, azt akarom, amíg kedves rokonod, itt vagyok ! Kérésem szeretném, ha meghallod, meddig tart életem, nem tudhatod !

Teljes bejegyzés »